Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Kis késéssel, de felálltak a kormány szakértői bizottságai, amelyek három területen – lakossági bankpiac, kereskedelem és energiapiac – próbálják összegyűjteni a problémákat és tesznek javaslatokat a megoldásukra. A jövő héten kezdődő munka eredményei akár jogszabály-módosításokban is testet ölthetnek.
A közvélemény számára legismertebb nevek a pénzügyi bizottságban találhatók: Király Júlia, a Nemzetközi Bankárképző Központ Zrt. vezérigazgatója és Várhegyi Éva, a Pénzügykutató Zrt. tudományos főmunkatársa szakmai tevékenységük mellett publikációkkal is jelentkeznek időközönként a sajtóban. A kereskedelmi bizottságban Karsai Gábornak, a GKI Gazdaságkutató Zrt. igazgatójának neve forog a legtöbbet a sajtóban, illetve Simai Mihály akadémikus, egyetemi tanáré. Az energetikai bizottságból már nehezebb általánosan ismert személyt találni; Varró László közgazdász korábban a Magyar Energia Hivatal munkatársaként nyilatkozott többször is olaj-, illetve gázárügyben. Más nevek inkább szakmai körökben csengenek ismerősen.
Az 5-8 tagból álló bizottságok lehetőségei eltérőek a vizsgálatok lefolytatására. Míg a bankos csapat kizárólag a már megjelent szakmai publikációkból meríthet, a kereskedelemre ráállított egység nem elégséges adatmennyiség esetén saját kutatóbázist állíthat fel, egyetemi, PhD hallgatók bevonásával. A résztvevők nem kapnak díjazást a munkájukért, de a kapcsolódó költségeiket (telefon, benzin) megtérítik. A bizottságok működési feltételeiről a Miniszterelnöki Hivatal gondoskodik, munkájukról pedig ez év végéig kell számot adniuk.
A bizottságok létrehozását egyesek a kezdetektől értelmetlennek tartják, mondván, erre a feladatra megvannak a szakhatóságok (GVH, PSZÁF). A kormányszóvivői iroda szerint azonban a bizottságok nem veszik el a már működő szervezetek kenyerét, „hanem többletet, a szaktudásukat adják hozzá”. A válasz nem mindenkit nyugtatott meg, egyes vélemények szerint az egész kezdeményezés arra volt jó, hogy az egyes területeken folytatott kormányzati politikával szemben kritikus értelmiség és az ágazati szereplők „szarvát letörjék” – a későbbiekben érvként lesz használható sikertelenségük az újabb kormánykritikák esetén, ha most nem tudnak használható anyagokat előállítani.
