Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Süth Miklós országos főállatorvos augusztus 10-én jelentette be, hogy enyhítik a magyarországi állat-egészségügyi korlátozásokat, mivel július 12-e óta nem fordult elő újabb madárinfluenza-eset: az érintett területeken a 3 kilométeres addigi védőkörzetet megfigyelési körzetté nyilvánították. Ezen belül hatósági állatorvosi engedéllyel szállítható az élő baromfi és tojás, de ezeket a körzetből továbbra sem lehet kivinni (kivéve külön engedéllyel), a telepeken pedig továbbra is fokozott biztonsági intézkedéseket kell alkalmazni. E korlátozásokat akkor lehet feloldani, ha a megfigyelési körzetben nincs újabb gyanús eset, legkorábban az átminősítés utáni kilencedik napon (ez a múlt szombaton volt). Egyelőre az úgynevezett A zónában továbbra is korlátozzák a baromfi-kereskedelmet – tudtuk meg Bognár Lajostól, a főállatorvos helyettesétől. Mint mondta: ha nem lesznek újabb megbetegedések vagy gyanús jelek, augusztus 31-ével mindenütt megszüntetik a zárlatot. A teljes feloldás után a telepeket újra lehet indítani, a víziszárnyasok azonban csak ott telepíthetők újra, ahol betartják a korábbinál szigorúbb állategészségügyi szabályokat. Lapunk kérdésére válaszolva Bognár Lajos hozzátette: a „madárinfluenza-szezon” októberben megint beköszönthet, hiszen a költöző madarak megindulnak dél felé. Ugyanakkor tény, hogy nem lehet csak a vándormadarakra fogni a kór terjedését, hiszen például Németországban nemrég találkoztak újabb megbetegedéssel, ami arra utal, hogy a vírus jelen van a nem költöző madarakban is.
Az állat-egészségügyi hatóságok járványügyi kényszerintézkedésként összesen 946 ezer szárnyast öltek le, a kárösszeg 847,8 millió forint volt, az érintett állattartók az erre vonatkozó kártalanítást zömében már megkapták. Ágazati becslések szerint azonban a madárinfluenza miatt összesen körülbelül 18 milliárd forint kár érte a mezőgazdaságot, az átlag 20 százalékos árcsökkenésből adódó árbevétel-kieséssel együtt. Az úgynevezett közvetett károk egy részének enyhítésére 2,5 milliárd forint jut – felerészben uniós forrásból –, erre azonban pályázni kell, ahol a korábbi hírek szerint az önkorlátozást vállalók – akik például elhalasztják vagy végleg feladják a tojópárok telepítését – jobb esélyekre számíthatnak. Lapunk birtokába került az FVM rendelettervezete a fenti pályázatról: ennek alapján tényleg kevesebb szárnyas lehet majd Magyarországon. Ugyanis eszerint pályázni a keltetőtojás-megsemmisítésre és -feldolgozásra, naposbaromfi-megsemmisítésre, tenyészállományok előrehozott vágására, késleltetett betelepítésre, illetve a termelés önkéntes csökkentésére lehetne. A támogatásokat ráadásul csőd-, felszámolási, adósságrendezési vagy végelszámolási eljárás alatt nem álló őstermelők, vállalkozók, vállalkozások vehetnék csak igénybe. A tervezetet véleményező Baromfi Terméktanácsnak (BTT) erről az az álláspontja, hogy 2006 őszére már 10-11 hónapja tart az ágazatot sújtó piaci zavar, ezért a csőd-, illetve felszámolásmentességet korábbi időponthoz, például 2006. március 31-éhez kellene kötni.
