A feketemunka és a munkaidő-nyilvántartási kötelezettség megsértése a leggyakoribb probléma az építőiparban, de a munkaidő és a pihenőidő szabályainak betartása sem tökéletes. A munkaügyi bírságok 45 százaléka, a külföldiek szabálytalan foglalkoztatásának 46 százaléka kapcsolódik az ágazathoz – mondta a NAPI Gazdaságnak Papp István, az Országos Munkaügyi és Munkavédelmi Felügyelőség elnöke.
A biztonság nem elsősorban pénzkérdés, főként a szervezésen és az odafigyelésen múlik. Az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségével együttműködve igyekszünk javítani a helyzeten, mert a rendszeres, kiterjedt hatósági ellenőrzés önmagában nem elég: a gondolkodásmód megváltoztatására van szükség – tette hozzá az elnök. Az ijesztő adatok mellett azonban jó példákról is beszámolhatott: az első bírság után számtalan vállalkozás megteszi a szükséges munkaügyi, -biztonsági lépéseket, és be is tartja azokat.
Az önkormányzatok hatáskörében az építési tervek betartása, a kültéri klímaberendezések és a reklámok okozzák a legtöbb gondot. Kevesen építkeznek az eredeti tervek szerint, legyen szó akár vállalkozókról, akár magánszemélyekről. Gyakran a munkálatok közben derül ki, hogy egy ablakkal, helyiséggel, méterrel többre lesz szükség: van, aki ilyenkor ismét megkéri az engedélyt, még mielőtt belevág a munkába, de a többség a már átélt tortúra tudatában engedély nélkül eltér az eredeti tervektől. Utólag fennmaradási engedélyt adhatunk ki, amelynek bírságvonzata van, vagy túlzott eltérés esetén leállítjuk az építkezést – mondta a NAPI Gazdaságnak Katona Katalin, a Budavári Önkormányzat építési irodájának vezetője.
Tavaly jogerősen összesen 2,5 millió forint bírságot rótt ki az I. kerület, ez 20-25 esetet jelent, a bírság összege 15 és 200 ezer forint között mozgott. Engedély nélküli építésről nem volt tudomásuk, a visszabontás is ritka, a közelmúltban mindössze két esetben történt meg.
A Józsefvárosban a lakáscsatolás az egyik jellemző jogszabálysértés. Ez nem nagy munka, kívülről nem látszik, az érte járó bírság sem jelentős, de sok esetről van információja a VIII. kerületi önkormányzatnak. Ezekre az esetekre általában a társasházi alapító okirat módosítása, a szomszéd bejelentése, azaz a társadalmi kontroll derít fényt, de gyakran az eladás előtt maga a tulajdonos kényszerül rá a bejelentésre, mert a vevőnek esetleg nem tetszik, hogy egy ingatlannak két tulajdoni lapja van. Számtalan kültéri klímaberendezés és reklám is engedély nélkül kerül a helyére. A szabálytalan és bontandó építmények esetében a legnagyobb probléma, hogy az eljárások, ennek következtében a bontások elhúzódnak. A leggyakoribb végrehajtási intézkedés a bírságolás, mert a bontások hatósági végrehajtására az eljáró hatóságok jellemzően nem rendelkeznek fedezettel, sőt gyakran ennek a személyi és tárgyi feltételei sem állnak rendelkezésre – számolt be tapasztalatairól Wolford Ágnes, a VIII. kerületi építésigazgatási osztály vezetője, aki szerint még súlyosabb a helyzet a nagyberuházásoknál: 80 százalékban eltérnek az eredeti tervektől.
Willin-Tóth Kornélia