Azzal, hogy a Fővárosi Ítélőtábla másodfokon is elutasította a tokodi üveggyár másfél milliárd forintos kártérítési kérelmét, amelyet a cég egy környezetvédelmi engedély hiányában kútba esett hitelszerződés miatt indított, a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium (KVVM) megszabadult a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőségeit fenyegető perösszeg mintegy felétől – tudta meg a NAPI Gazdaság.
A tárca büdzséjét ma leginkább egy 2004-es kormányrendelet következményei veszélyeztetik, amely a természet védelmét szolgáló egyes támogatásokról, valamint a kártalanításra vonatkozó részletes szabályokról szól. A Dél-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség hatáskörében például az állam ellen természetvédelmi érdekből elrendelt korlátozások miatt jelenleg együttesen több mint 550 millió forint értékben vannak perek folyamatban. Az eddig megszületett ítéletekből arra lehet következtetni, hogy az esetek többségében a pert az állam elveszíti és fizetnie kell – áll a tárca részletes összeállításában a dél-dunántúliak pereit illetően. Jó hír viszont, hogy a legtöbb környezetvédelmi főfelügyelőség területén jelenleg egyetlen állam ellen indított perrel sem kell számolni.
Bár már viszonylag régóta létezik ez a lehetőség, a cégek és magánszemélyek csak az utóbbi időben kezdik igénybe venni a kártérítési perek intézményét – mondta a NAPI Gazdaságnak Gubek Nóra környezetvédelmi szakjogász, a Védegylet szakértője. Az ominózus (276/2004. számú) kormányrendelet teszi lehetővé kártérítés megítélését védett természeti területeken és ezeken kívül természetvédelmi érdekből elrendelt gazdálkodási korlátozás, tilalom vagy jelentős mértékű termelésszerkezet-váltás, indokolatlanul ideiglenes védetté nyilvánítás és indokolt ideiglenes védetté nyilvánítás esetében. Eszerint mező- és erdőgazdálkodási korlátozást, termelési tilalmat vagy a termelésszerkezet jelentős megváltoztatását kell előírni, amely viszont gyakran gazdasági hátrányt jelent a gazdálkodók számára, amelyet a jogszabály igyekszik kompenzálni. Korábban a minisztérium természetvédelmi érdekből korlátozásokat vezethetett be anélkül, hogy az érintetteket támogatta vagy kártalanította volna, csakhogy ezt a gyakorlatot az Állami Számvevőszék egy 2000-es jelentésében is kifogásolta, így ideje volt változtatni.
Willin-Tóth Kornélia