– Érkeznek Magyarországra „fesztiválturisták”?
– Igen is, meg nem is. A legnagyobb vonzerőt gyakorló rendezvény a Forma–1 autóverseny, utána a Sziget-fesztivál és a Tavaszi Fesztivál az a két esemény, amelyekre a legtöbb olyan turista érkezik, akik kifejezetten emiatt utaznak az országba. A többi fesztivál viszont inkább az amúgy is itt lévő külföldiek programját gazdagítja, illetve hatásuk jobbára a belföldi turizmusban jelentős.
– Mérhető-e a magyarországi fesztiválok hatása a statisztikákban is?
– Mérsékelten, mivel a leginkább vonzó eseményekre érkezők jó része nem a nyilvántartott kereskedelmi szálláshelyeket veszi igénybe. Jobban látszik a hatás az akkor éppen itt tartózkodó turisták költésében: az autóversenyre érkező külföldiek az átlagos napi 10-11 ezer forint helyett hozzávetőleg kétszer annyit költenek, a Tavaszi Fesztiválra érkező külföldiek ugyancsak sokkal több pénzt hagynak Magyarországon. A Szigetre érkezők szintén többet adnak ki az átlagosnál, természetesen inkább helyben. Az ő esetükben egyáltalán nem elhanyagolható az imázsjavító hatás, valamint az, hogy fiatalok lévén, később – családdal, illetve üzleti ügyek keretében – jó eséllyel visszatérnek.
– Milyen promóciós eszközöket vetnek be?
– A következő évi eseménynaptár első verziója augusztusban elkészül, ezt három nyelven, 100–150 ezer példányban adjuk ki. Jó néhány program ekkor még nem végleges, így az eseménynaptár további három-négy kiadást is megér. Emellett a Magyar Turizmus Rt. honlapján 27 nyelven naprakész információkkal szolgálunk. A fesztiválok népszerűsítésének nincs külön költségkerete, ezt a külföldi promóciókra fordítható, a társaság teljes büdzséjének mintegy 80 százalékára, 3–3,5 milliárd forintra rúgó forrásokból finanszírozzuk.
