Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A házipénztáradó szabályozása kapcsán a figyelem eddig a jövő évtől fizetendő 20 százalékos adóra, illetve annak alapjára irányult. A céges lobbi, valamint az adószakértők tanácsára az utóbbit módosították is, így egy adómentes részt vezettek be, amely az éves bevételek 0,8 százalékára, de legalább 300 ezer forintra rúghat.
Azonban a házipénztárnál majd egy másik adóalapot is figyelembe kell venni. A törvény szerint az augusztus 31-éig felhalmozott házipénztárból kedvezményesen, 10 százalékos adó megfizetésével, osztalék formájában vehetik ki a vállalkozások a készpénzt, akkor is, ha az már csak papíron létezik. Az utóbbi lehetőségre vonatkozó szabályok az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló jogszabály személyi jövedelemadóról szóló záró rendelkezései között találhatók. Ezek szerint az adóalapot ilyen esetben a korábban tervezetteknek megfelelően kell kiszámolni, azaz a 2006. január 1. és augusztus 31. közötti időszakra számolt átlagos napi készpénz-záróegyenleg és a kétszeresen figyelembe vett átlagos napi készpénzforgalom különbözetét kell alapul venni. Itt tehát szó sincs elismert pénzkészletről, mint a másik esetben. Fontos, hogy a kedvezményes lehetőséggel csak azok a vállalkozások élhetnek, amelyek megfelelő mértékű eredménytartalékkal rendelkeznek.
Ez a módszer azoknak lehet kedvezőbb, akik rendelkeztek, mégpedig magas, nyitó pénzkészlettel január elején – mondta lapunknak Zara László adószakértő. Ha ugyanis most tesznek be – esetleg fiktíven – nagyobb készpénzt a pénztárba, az már nagyon csekély mértékben lesz hatással az átlagos forgalomra, mert ez a pénz nemcsak az átlagos napi pénzkészletet, hanem az átlagos napi forgalmat is növeli, és így jelentéktelenül nő csak a különbözet. Viszont aki él a kedvező adózással, annak ajánlatos már 2007. januárban megtennie azt, mert egyébként a még osztalékként ki nem vett készpénz után a 20 százalékos házipénztáradót is meg kell majd fizetni 2008-ban.
Az adóalap a kedvezményes osztalékkifizetés esetében azért maradt az eredeti verziónak megfelelően, mert a kizárólag papíron meglévő készpénzállomány összegét ezzel a módszerrel lehet megállapítani – véli Oszkó Péter, a Deloitte adópartnere. Ha ugyanis az átlagos forgalom messze elmarad a nyilvántartott házipénztár-állománytól, akkor ezen különbség lehet az a tényleges készpénzforgalommal nem indokolható, de mégis nyilvántartott készpénzmennyiség, amely fizikailag a pénztárban már nem lelhető fel – tette hozzá a szakértő. Oszkó szerint a kormány feltehetően a kedvezményes lehetőségtől remél inkább bevételt, mint a későbbi házipénztáradóból, hiszen a vállalkozások többsége ezután majd úgy alakítja a pénztárát, hogy ne legyen fizetési kötelezettsége. Erre utal az is, hogy az Új egyensúly programban kizárólag a kedvezményes lehetőségre vonatkozóan terveztek 10 milliárd forintnyi bevételt.
