Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Az adatvédelmi ombudsman 2005-ben is a klasszikusnak számító adatvédelmi ügyekkel foglalkozott a legtöbbet – derül ki a tavalyi évről szóló beszámolóból. Ezek közé tartoznak például a rendőrségi igazoltatással, a személyi igazolvány másolásával, a munkáltatói ellenőrzésekkel, a promóciós adatgyűjtésekkel vagy a BAR-listával kapcsolatos panaszok, de újdonságot jelentett például a kormány sms-vokskampánya. A hivatalnak vannak elhúzódó csatái: az egészségügyi tárca például évek óta nem tudja rendezni az irányított betegellátási rendszerhez (IBR) tartozó több millió állampolgár egészségügyi állapotára vonatkozó adatainak kezelését. Az adatvédelmi biztos jelentése szerint továbbra is visszatérő téma az önkormányzati adatkezelés nyilvánossága, a „homályos üvegzsebek” vagy az országgyűlési képviselők informálódáshoz való jogának korlátjai.
Nagy érdeklődést váltott ki tavaly a munkahelyi drogteszt alkalmazásáról szóló állásfoglalás. Az adatvédelmi biztos véleményét az a cég kérte ki, amely megrendelőinél egy mobil tesztelőberendezéssel mérte a munkavállalók kábítószer-fogyasztását. Az ombudsman szerint a mobil drogteszt általánosan nem alkalmazható, mert hatékonysága nem meggyőző, ráadásul megkérdőjelezhető a munkavállalói hozzájárulás önkéntessége és sérti a személyiségi jogokat is.
Az adóhatóság eljárását kifogásoló panaszok száma ugyan csökkent tavaly, de az új adatszolgáltatási és nyilvántartási rendszer miatt bővült az APEH által kezelhető adatok köre, ami sok munkát adott az irodának. Az adatvédelmi biztos elmarasztalta azokat az adóhatóságnál dolgozó köztisztviselőket, akik munkavégzésük közben a feladatkörükhöz nem tartozó – főként közéleti személyiségekre vonatkozó – adatokat kértek le. Az interneten elterjedt az a hír, mely szerint az adóazonosító jel alapján kiszámolható a születési dátum, ám az ombudsman állásfoglalása szerint az azonosító kód képzési szabályai nem vetnek fel adatvédelmi problémát.
A hitelintézetekkel kapcsolatos panaszok jó része tavaly is a központi hitelinformációs rendszerre vonatkozott: az adósokat nem értesítették róla, hogy a BAR-listára kerültek, arról leggyakrabban egy újabb hitelkérelem benyújtásakor szereztek tudomást. Az igazságügyi tárca javaslatára 2005 végén elfogadták a központi hitelinformációs rendszerre vonatkozó jogszabály módosítását, így a remények szerint idén az ügyfelek már gyorsabb és jobb tájékoztatást kapnak, és lehetőségük nyílik a tartozás rendezésére még azt megelőzően, hogy a rendszerbe kerülnének.
