Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Azzal, hogy a köztársasági elnök aláírta a pénzügyi tárgyú és az adókkal kapcsolatos törvényeket, csökkent a jelentősége az alkotmánybírósági indítvány beadásának – jelentette ki lapunknak Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke. Szerinte Sólyom László döntése nyomán az intézkedéseket mindenképpen végrehajtják. A jogszabályokat időben kihirdették, a befizetési kötelezettségeket teljesíteni kell. Mivel sürgősségi eljárás nem kérhető az Alkotmánybíróságtól, jobb esetben 2-3, de akár 8 évig is eltarthat, mire a taláros testület döntést hoz, nagy valószínűséggel azt is visszamenőleges hatály nélkül – tette hozzá Parragh László. Az elnök szerint érdemesebb a reformokra koncentrálni, és egyezséget kötni a kormánnyal azok menetrendjéről, valamint arról, mennyi ideig tarthatnak a megszorítások. Az MKIK véglegesen még nem döntött az alkotmánybírósági indítványuk beadásáról, a felkért adószakértők és alkotmányjogászok véleményének megismerése után a szervezet elnöksége várhatóan a nyár végén hoz határozatot az ügyben.
A Magyar Bankszövetség mindenképpen alkotmányossági kontrollt kér a különadó és a szolidaritási adó kapcsán, mivel a testületnek nincs kialakult gyakorlata ezekre vonatkozóan – tájékoztatta lapunkat Osváth Piroska, a szervezet vezető jogtanácsosa. Az Adótanácsadók Országos Szövetsége még a héten eljuttatja indítványát az Alkotmánybírósághoz a házipénztáradóval kapcsolatban – mondta lapunknak Zara László. A szervezet álláspontja szerint az adónem szankciójellegű és nem tesz különbséget a pénztárral visszaélő és a jogszabálykövető cégek között. A szakértő szerint kétséges az is, hogy nem vagyonra vagy a jövedelemre vetik ki az adót, hanem annak alapján, hogy ezek milyen formában állnak rendelkezésre. A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének álláspontja sem változott a köztársasági elnök döntése kapcsán, néhány héten belül beadjuk az indítványt – közölte Dávid Ferenc főtitkár.
