Az elvárt adó megjelenésével tulajdonképpen két adóalap lesz „forgalomban”. A társasági adóalap továbbra is lehet negatív, ami alapján a vállalkozás elhatárolja veszteségeit – mondta lapunknak Pichler Ferenc. A Pénzügyminisztérium kabinetfőnöke hozzátette: ezzel párhuzamosan viszont az elvárt adóalapot is kell alkalmazni az adókötelezettség megállapításához.
Zara László, az Adótanácsadók Országos Szövetségének elnöke viszont úgy véli, a társasági adótörvény módosításából nem ez következik. A jogszabály szerint amennyiben az adózó adóalapja nem éri el az adóévben az eladott áruk beszerzési értékével, valamint a külföldi telephely bevételével csökkentett összes bevétel 2 százalékát, az adóalap az utóbbi összeg. Ez alapján viszont negatív adóalap nem létezik, vagyis nem lehetséges a veszteség elhatárolása sem. A szakértő szerint a pénzügyi tárcának a vitatható magyarázat helyett módosítania kellene a törvény szövegét, a jövőbeni veszteséget ugyanis így nem ismerik el, és befolyásolhatják a tervezett beruházási döntéseket. Pichler viszont úgy véli, nincs szükség törvénymódosításra – annak ellenére, hogy Pölöskei Pálné, a szaktárca főosztályvezető-helyettese a Deloitte keddi adószemináriumán még elismerte: az elvárt adó bevezetésével tulajdonképpen megszűnik a veszteségelhatárolás intézménye.
Az utóbbi rendkívül fontos a hosszú távon megtérülő beruházást megvalósító vállalkozások számára, a termelésfelfutás időszakában ugyanis az eszközre elszámolt értékcsökkenés miatt gyakran keletkezik negatív eredmény, amellyel viszont a későbbi adókötelezettség összege csökkenthető – tette hozzá Zara. Ha a pénzügyi tárca kiküszöböli is a csorbát, a jövő évtől már nem érdemes az elhatárolt veszteséggel lenullázni a vállalkozás adózás előtti eredményét, annak ellenére, hogy erre a módosított törvény továbbra is lehetőséget adna; ebben az esetben ugyanis belép az elvárt adóalap.
