Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Az elemzők a jegybank elnökénél kevésbé kategorikusan utasítják el az euró 2010-es magyarországi bevezetését, de természetesen reálisan semmiképp nem számolnak ennek lehetőségével. Inkább annak esélyeit taglalják, hogy elvileg milyen sansza lehet(ne) a kormány által még mindig elég masszívan kommunikált – igaz, januárról júliusra halasztva, illetőleg a 2011-es csatlakozást sem kizárva – időpontnak.
Reálisnak a 2013–2014-es bevezetést tartják, korábbi időpont elérésének pusztán technikai esélyeit látják. Ez derül ki a Reuters legutóbbi elemzői felméréséből is, ahol a szakértők 2013-ra tették a közös deviza bevezetésének legkorábbi várható időpontját. A költségvetési kiigazítással kapcsolatos optimizmus csak odáig megy, hogy az elemzők az egyensúlyi zavar jelentős mérséklődésére számítanak. Arra azonban szerintük mindez már nem elegendő, hogy számottevően közelebb vigye a gazdaságot az eurózónába való belépéshez.
Annyi bizonyos: a kiigazító csomag bevételnövelő hatása miatt a 2010-es csatlakozás elvi esélye nőtt. E szempontból megfigyelők szerint a tegnapi találkozót követően a jegybankelnök megszavazhatott volna némi bizalmat a kormányzatnak. Érdekes játszmának ígérkezik az euróbevezetés, illetve a konvergenciaprogram körüli egyet nem értés – véli Hegedűs Csaba, az IEB elemzője. Mindenesetre furcsa lenne, ha a szeptember elsejéig Brüsszelbe küldendő dokumentum nélkülözné a jegybank támogatását.
Bár a nominális konvergencia jelenlegi állapota minimálisra csökkenti a 2010-es bevezetés esélyeit, van aki úgy véli, nem kell egyértelműen feladni ezt a dátumot (vele a 2008-as 3,8–3,9 százalékos GDP-arányos áht-deficitet). Kérdés azonban, hogy az erőltetett teljesítés milyen versenyképességi és növekedési áldozattal járna. Ráadásul pedig semmiképp nem közömbös az unió főhatóságainak véleménye; a jelek szerint – a balti országok példája is ezt igazolja – egyre komolyabban veszi mind az Ecofin, mind az ECB, mind pedig az Európai Bizottság a kritériumokat és az euróalkalmasság fenntarthatóságát. Célszerű fél szemünket a velünk párhuzamosan haladó régiós országok konvergenciafolyamataira vetni – mondta lapunknak Trippon Mariann, a CIB Bank elemzője. Sőt, a magyar csatlakozás idejére feltehetően az új tagok egyike-másika – vélhetően többsége – már EMU-tag lesz, tapasztalataik elemzése ugyancsak hasznos lehet.
