Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
– A napokban jelent meg az Állami Számvevőszék jelentése az APEH elmúlt öt évi munkájáról. Ebben az áll, hogy számos átszervezést, bizonyos feladatok regionális szintre helyezését koncepciótlanul, előzetes hatástanulmány elkészítése nélkül hajtottak végre és nem is jártak sikerrel. Az önök előtt álló jóval nagyobb munkát, a teljes regionális átszervezést ilyen szűkös határidőn belül akkor hogyan oldják meg?
– Az elfogadásra váró jogszabályok szerint 2007. január elsejétől az APEH területi szervezeteinek már regionális rendszerben kell működniük. Zajlik a felkészülés, egyelőre munkacsoportok elemzik a szervezet kialakításának lehetséges változatait. Az biztos, hogy a területi igazgatóságokból régiósak lesznek, a megyeiek pedig megszűnnek. A munkatársakat viszont nem telepítjük át, csak vezetési szerkezetváltást hajtunk végre. Lesznek olyan feladatok, amelyek az átszervezéssel megszűnnek. Jelenleg minden megyei igazgatóságon van például gazdasági osztály, személyügyi osztály, titkárság, ezek nagy részére nem lesz szükség. Az itt dolgozó munkatársakat átirányítjuk más, érdemi feladatra, például kiképezhetjük őket revizorrá.
– A megyei központok regionális kirendeltséggé válnak?
– Mindegy, hogy minek hívjuk. Egyelőre elemezzük a régión belüli szervezeti egységek kialakításának lehetőségeit. A központi hivatalt is érinti a szerkezetváltás, egy áramvonalasabb szervezet létrehozására készülünk. Az új szervezet kialakításánál figyelembe kell venni, hogy az illetékhivatalokat, valamint a Szerencsejáték Felügyeletet is integráljuk.
– Az áramvonalasabb mit jelent? Karcsúsítást?
– Megvizsgáljuk, hogy milyen feladatokat vehetnek át a regionális központok. Nem egyszerű centralizációról van szó, az elképzelések szerint ezek nemcsak a megyei hivatalok munkáját vennék át, hanem a központi szervezet egyes feladatait is.
– Az illetékhivatalok és a Szerencsejáték Felügyelet integrációjakor az alkalmazottakat is átveszik?
– Igen, a személyi állományt is átveszi az APEH. Ezek mellett az adóhatóság saját feladatai is bővülnek, ott lesz például a tízezer vagyonosodási vizsgálat. A bővülő feladatainkra tekintettel kapjuk az ötszáz fős létszámbővítést.
– Elegendő ekkora mértékű bővítés a feladatok ellátásához?
– Revizorból sosincs elég, ötezret is tudnánk foglalkoztatni.
Feljegyzik a rendszámot a revizorok
– A tízezres kört hogyan fogják kiválasztani?
– Az említett nyilvántartások és az ellenőrzési tapasztalatok alapján. Mindenkinek szemet szúrnak azok, akik évek óta veszteségesen működtetik a vállalkozásukat, miközben látványosan gyarapodnak.
A feljelentéseket nem nagyon szeretjük, mert nagyon relatív az, hogy kinek mi a nagy vagyon. Volt, aki feljelentette a rokkantnyugdíjas szomszédját, hogy nem tudni, miből jut neki két kocsira. Kimentünk és találtunk egy rozsdás, húszéves Zsigulit meg egy működésképtelen Trabantot.
– Milyen réteget céloznak majd a vizsgálatok? Az adót azért fizető, de valamennyit elcsaló, pár milliós vagyont felhalmozó alsó középosztályból is válogatnak majd?
– Nem akarom a milliókat lebecsülni, de itt inkább tízmilliókról, százmilliókról van szó. Az APEH érdeke, hogy olyanokat válasszon ki, akiktől nagy bevétel várható. Vannak az országban milliárdos felhalmozott vagyonok. Nem a kisemberek megtakarításait vizsgáljuk majd.
– Azok megkerülhetik a vizsgálatot, akik élettársuk, illetve családtagjaik nevén, elosztva tartják a vagyonukat?
– Nem, őket ugyanúgy megvizsgálhatjuk. Akinek a nevén van a vagyon, az ellen is vizsgálatot indíthatunk. Ha valaki arról nyilatkozik, hogy baráti kölcsönt adott az illetőnek, őt is megvizsgáljuk. A dolog nemzetközi viszonylatban is működik. Ha külföldi ismerőstől kapta a pénzt, megkeressük az ottani adóhivatalt, és információt kérünk arról, adhatott-e akkora összeget.
– A világ összes országának adóhivatalával kapcsolatban állnak?
– Legszívesebben azt mondanám, hogy igen.
– Gondolom, nem adhat tippeket, hogy mely országokkal nincs.
– Nem.
– Hogy találják meg a nyilvántartások alapján azt, aki vásárol néhány millióért egy telket, majd számlázás nélkül felépíttet rá egy kacsalábon forgó palotát?
– A revizorok nyitott szemmel járnak az országban. Ha például megy előttük egy húszmilliós autó, feljegyezhetik a rendszámot, ami alapján fel lehet keresni a tulajdonost.
Külön kampány indulhat a színlelt szerződések ellen
– A kormánytagokon kívül még hány politikus kért maga ellen vagyonosodási vizsgálatot?
– Nem tudom megmondani.
– Gyurcsány Ferenc vagyonát mikor kezdik el vizsgálni?
– A magánszemélyek vizsgálatával kapcsolatos minden tény, körülmény adótitoknak minősül. Ha felhatalmazást kapunk tőle, akkor beszélhetünk róla.
– Végeztek ellenőrzéseket színlelt szerződésekkel kapcsolatban a moratórium lejárta óta?
– Nem indítottunk külön akciót július elsején a színlelt szerződések vizsgálatára. Eddig is végeztünk ilyen ellenőrzéseket és ezután is fogunk.
– Ezek szerint kizárólag más ellenőrzések keretében vizsgálják a szerződéseket ezután is?
– Soha nem lehet tudni. Az éves ellenőrzési terveinket át tudjuk rendezni, ha szükséges. Amennyiben azt tapasztaljuk, hogy nincs hatása a moratórium lejártának, és továbbra is ilyen mértékű marad a színlelt foglalkoztatás, indíthatunk külön kampányt.
– Az elmúlt két évben az áfa ellenőrzése volt a legfontosabb feladatuk. Ezt a jövőben lehet hanyagolni?
– Nem, az áfát nem lehet hanyagolni. Tavaly az ellenőrzések során megállapított 202 milliárd forint adókülönbözetből csaknem 168 milliárd ebből az adónemből származott. Ez jelzi, hogy az áfa esetében nagy csalások vannak. Érdemes ilyen intenzitással vizsgálódni: idén eddig 134 milliárd forint folyt be az áfából, tavaly a már említett 168 milliárd, 2004-ben pedig 111 milliárd. Új eszközöket is kapunk ahhoz, hogy hatékonyabb legyen többek között az áfát illetően is a tevékenységünk.
– Milyen eszközöket?
– Sok mindent meg fog oldani, például a központosított ellenőrzés lehetőségét. A közép-magyarországi régión belül létrehozunk egy olyan szervezeti egységet, amely a nagy ügyekkel országosan foglalkozhat. Olyanokkal, amelyek kiemelt figyelmet érdemelnek, esetleg több régiót érintenek vagy külföldi vonatkozásai vannak. Az egység speciális tudást igénylő területeken is végezhet vizsgálatot, például az elektronikus kereskedelemben és számlázásban vagy a transzferárakkal kapcsolatban. Egyfajta FBI-részleg lesz.
Einstein és az adómorál
– Elég döcögősen indult el az elektronikus járulék-nyilvántartási rendszer. Hogy működik most?
– Úgy gondolom, bölcs döntés volt, hogy nem tavaly és nem rögtön teljeskörűen vezettük be a rendszert. Véleményem szerint a bevallási rendszer jól működik. Magyarországon 1,2 millió foglalkoztató alkalmaz 4 millió embert. A jelenleg elektronikus bevallásra kötelezett 50 ezer cégnél csaknem 3 millióan dolgoznak. Ez egy forradalmian nagy változás, új volt a könyvelőknek, az adózóknak, a vállalkozóknak és az adóhivatalnak is. Természetes, hogy nem működik tökéletesen az első pillanattól. Az informatikai rendszer készen áll a januártól kezdődő teljes körű bevallásra, ebből a szempontból lényegtelen, hogy 50 ezer adózó vagy egymillió használja.
– A számvevőszéki jelentés alapján úgy tűnik, hogy a Pénzügyminisztérium sokszor megkeseríti az APEH életét.
– Az ÁSZ-vizsgálat a korábbi időszakról szólt. Az APEH-nak jó a kapcsolata a Pénzügyminisztériummal. Régebben volt egyfajta egymásra mutogatás a bevételek tervezésénél. Most az APEH és a PM is úgy látja, hogy az idei évre vonatkozó terv reális, az utóbbi időben nem volt konfliktus.
– A kormány tervezett intézkedései véleménye szerint nem hatnak majd a feketegazdaság és az adóelkerülés irányába?
– Bízom benne, hogy nem. Kapunk új eszközöket és jogosítványokat, amelyekkel jobban, hatékonyabban működünk majd. Nem éri meg adót csalni.
– Gyurcsány Ferenc a legutóbbi vezetői értekezletükön azt mondta, hogy ezentúl nevelési feladata is lesz a revizoroknak. Véleménye szerint lehet javítani az adómorálon?
– Einsteinnek tulajdonítják azt a mondást, hogy három biztos dolog van az életben: a halál, az adó, és az embernek az a törekvése, hogy az első kettőt elkerülje. Ezzel együtt az a véleményem, hogy az emberek többségében egyre inkább tudatosodik, hogy az adót a közös társadalmi szükségletek fedezésére kell fizetni, annak előnyeit közvetve mindannyian élvezzük.
(Az interjú teljes szövege a www.napi.hu oldalon olvasható)
