Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Óriásit változott az állampapír-piaci hangulat az elmúlt pár hétben: június 9-ig béke honolt, a megelőző pár hónapon keresztül majdhogynem stagnáltak, trendjükben kissé csökkentek az állampapírhozamok a másodlagos piacon; az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) tegnapi referenciahozamai közül viszont – az alapkamathoz hagyományosan leginkább kötődő – három hónapos papír hozama már 0,85 százalékponttal haladta meg a június 9-eit, a hosszabbak általában másfél százalékpont körüli mértékben emelkedtek. (Az egyéves mutató 1,62, a hároméves 1,55, az ötéves pedig 1,45 százalékponttal volt magasabb.) A hozamemelkedés előtti legfontosabb esemény a kormány megszorító intézkedéseinek hét végi bejelentése volt, ezután két nappal viszont hazánk adósságainak leminősítése került az újságok címoldalára, és sokan ezt nevezték meg okként, annak ellenére, hogy már számítani lehetett rá.
A hozamváltozások magyarázataként a hazai állampapírpiacon elfoglalt jelentős súlyuk miatt gyakorta emlegetik a külföldi befektetőket, ezt azonban adatokkal nehéz alátámasztani. A korábbi években eléggé gyakori volt, néha ma is megfigyelhető, hogy ha a külföldiek kezében levő állampapírok állománya emelkedik – vagyis vásárolnak –, akkor a hazai hozamszint csökken. Ma már ez vagy nincs így, vagy esetleg a statisztika nem teljes körű. Az ÁKK adatai szerint legutóbb, június 29-én 2735 milliárd forint volt a külföldieknél levő (forintkibocsátású) papírok összértéke, ez pedig magasabb, mint például az április végi adat, s mindössze 36 milliárddal marad el a június 9-i állapottól. Az április eleji, 2844 milliárdos rekordtól sincs olyan rettentően távol.
Egyes vélemények szerint a külföldieknek nem feltétlenül kell eladniuk ahhoz, hogy a hozamok csökkenjenek, elég az is, ha nem vásárolnak tovább, tehát nincs pótlólagos kereslet (NAPI Gazdaság, Befektető melléklet, 2006. július 3., 11. oldal). A kínálat ugyanis a költségvetés forrásétvágya miatt hétről hétre növekszik, a belföldi befektetők (főleg befektetési alapok, nyugdíjpénztárak, biztosítók) kereslete pedig lassan növekszik.
