Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A jövőben nem lesz muszáj más munkakört felkínálni a felmentett, nem vezető beosztású közszolgáknak (köztisztviselőknek és közalkalmazottaknak), akik a végkielégítést is csak a hat hónapos felmentési idő lejártával kaphatnák meg – tartalmazza a közszférában foglalkoztatottak jogviszonyáról szóló törvények módosításáról szóló javaslat. A hatályos törvény alapján a munkaadó dönthet úgy is, hogy az utolsó munkanapon kifizeti a végkielégítést, erre a továbbiakban nem lesz lehetőség. Az elbocsátott köztisztviselő a hat hónapos felmondási idő legalább felére továbbra is mentesül a munkavégzés alól, ám az erre az időszakra járó átlagkeresetet ezek után csak havonta, egyenlő részletekben veheti fel – a hatályos jogszabály erre vonatkozóan nem tartalmaz megkötést. A törvényjavaslat a kihirdetést követő nyolcadik napon lép hatályba, vagyis ha még a nyáron elfogadják azt a képviselők, akkor az azt követő leépítéseket már az új, szigorúbb rendelkezések szerint kell levezényelni.
Annak is véget vetne a törvényjavaslat, hogy egy közszolga egyazon időszakra kapjon végkielégítést és bért. Ez akkor fordul elő, ha a felmentési idő közben sikerül új munkahelyet találnia a közszférán belül. A törvény elfogadása után az elhelyezkedést követő időszakra nem jár majd végkielégítés, viszont az beleszámít majd a szolgálati időbe az új munkáltatónál. Azaz ha innen is távoznia kell a köztisztviselőnek, az új végkielégítés alapjába beszámítják ezt az időszakot is.
Vélhetően újabb elbocsátásoknak ágyaz meg az a javaslat, amelyik a köztisztviselő soron kívüli minősítését írja elő arra az esetre, ha a teljesítménykövetelményeket nem vagy nagyon csekély mértékben, illetve alacsony színvonalon teljesítette. A teljesítményértékelések normál esetben évente készülnek; ezek alapján is születik döntés legalább négyévente a köztisztviselők minősítéséről, ami az előmenetelükhöz szükséges.
A javaslat erősebb védelmet biztosít a vezető beosztású közszolgáknak. Számukra továbbra is kötelező lesz felkínálni új munkakört a vezetői megbízás visszavonása esetén, ám ez bármilyen köztisztviselői munka lehet, függetlenül az érintett végzettségétől, képzettségétől. Egy külön paragrafus rendelkezik arról, hogy ezentúl az illetményalap legfeljebb huszonnyolcszorosát kaphatják meg a meghatározott vezetői beosztásban tevékenykedők (például a közigazgatási hivatalok vezetői és helyettesei). A hatályos törvény alapján számos pótlékkal, juttatással egészíthető ki a jövedelem, ennek korlátozása volt a törvény-előkészítők célja. Figyelemre méltó részei a javaslatnak azok, amelyek a központosított kormányzati munka további erősítését szolgálják. Ezek értelmében a közigazgatási szervnél foglalkoztatott köztisztviselők létszámának az eddig öt helyett nyolc százalékát tehetik ki például a politikai tanácsadók a Miniszterelnöki Hivatalban. Ők közvetlenül a miniszterelnök kabinetfőnöke alá tartoznak. Ilyen poszt csak a kormány-főtanácsadói, kormánytanácsadói munkakörök átminősítésével jöhet létre, mégpedig a kormány döntéseinek előkészítéséhez, illetve a miniszterelnök tevékenységéhez közvetlenül kapcsolódó feladatok ellátására. Hasonló mértékben bővülhet a politikai tanácsadók tábora a minisztériumoknál, illetve az önkormányzati testületeknél, ahol a miniszter, illetve a polgármester gyakorolja a munkáltatói jogokat, vagyis az illetményüket is ők határozzák meg, mégpedig a besorolástól függetlenül. Az a jogszabály nem változik, amely szerint a politikai tanácsadóknak legalább két évet kell lehúzniuk ahhoz, hogy kéthavi végkielégítést kapjanak.
A hivatali szervezetek is bővíthetik tanácsadóik számát, mégpedig a közigazgatási szerv felsőfokú végzettségű köztisztviselői létszámának 20 százalékára (jelenleg 15 százalék a limit). Az indoklás szerint erre ad részben lehetőséget a vezetői szinteknek a közigazgatási reform keretében megvalósuló csökkenése. Átmeneti időre lazítanak a szakmai tanácsadóktól elvárt képzettségi követelményeken: a törvény hatályba lépésétől számított egy évig közigazgatási vagy jogi szakvizsgával nem rendelkező köztisztviselőknek is adományozható lesz a szakmai tanácsadói cím. Nem lesz elvárás továbbá a legalább három éves közigazgatási gyakorlat sem. Feltételül szabják viszont, hogy az adományozástól számított egy éven belül le kell tenni a szakvizsgát, különben a cím megszűnik. A határidőbe nem számít bele a 30 napnál hosszabb fizetés nélküli szabadság vagy a keresőképtelenség időtartama.
