Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A vízummentesség kérdéséről is tárgyal az amerikai elnök Budapesten, emellett energiapolitikai, gazdasági kérdések és a konfliktuszónákban való civil szerepvállalás kerül majd szóba – mondta Göncz Kinga külügyminiszter. George W. Bush látogatása egyfelől az 1956-os forradalom emlékének szól, másfelől Magyarország rendszerváltás óta nyújtott teljesítményének elismerése. A látogatás tehát elsősorban szimbólumértékű. Bush elnök „történelmi jelentőségű” beszédet készül mondani a Citadellánál (vélhetően Európa és Amerika viszonyáról), amelyet a CNN élő egyenes adásban közvetít majd, háttérben a budapesti panorámával – Göncz szerint ez az országimázs szempontjából örvendetes fejlemény. A költségek döntő többségét az amerikai fél állja, Magyarországnak néhány tíz millió forintba kerül a látogatás – mondta a miniszter.
Az amerikai elnök látogatásának leginkább a kétoldalú kapcsolatok általános javulása lehet a pozitív hozadéka. A vizit feltehetően új lendületet ad az egyébként is jó magyar–amerikai kapcsolatoknak – mondta lapunknak Fáth Péter, az Amerikai–Magyar Kereskedelmi Kamara (AmCham) ügyvezetője. Magyarország és az Egyesült Államok között a kereskedelmi kapcsolatokat átfogó bilaterális és multilaterális egyezmények szabályozzák, a normál kereskedelmi tevékenységet gátló kereskedelempolitikai jellegű vagy rendezetlen kérdés jelenleg nincs. A magyar árukkal és szolgáltatásokkal szemben az amerikai piacon nem alkalmaznak diszkriminatív, a versenytársakéhoz képest kedvezőtlen irányba eltérő szabályozást. A magyar termékek importja 2004. május 1-jéig a GSP (preferenciális vámelbánás) rendszeren alapult. Ezt követően Magyarország átkerült a „Most Favoured Nation” kategóriába, a többi uniós tagállamhoz hasonlóan.
Az USA a legjelentősebb tengerentúli kereskedelmi partner. A dinamikára jellemző, hogy a forgalom tíz év alatt megtízszereződött. A KSH adatai szerint 2005-ben a magyar export 1,9, az import 1,15 millió dollárt tett ki. A forgalom növekedése tavaly kiegyensúlyozott volt, a magyar kivitel 14,9, a behozatal pedig 16,3 százalékkal bővült. Idén némiképp változtak a növekedési mutatók, az idei első negyedévben a magyar kivitel stagnált, az ide irányuló amerikai export viszont továbbra is 16 százalék feletti ütemben nőtt. Az USA-ba irányuló magyar kivitelt több mint ezer cég produkálja, ennek 90 százaléka azonban a Magyarországon letelepült multinacionális vállalatoktól származik. Az ügyvezető szerint a magyar agrár- és élelmiszer-ipari kivitelnek kifejezetten jól jönne, ha az amerikai egészségügyi hatóságok beengednék az országba a magyar sertéshúst.
A kelet-közép-európai régió országai közül Magyarországon a legmagasabb az amerikai befektetések aránya. Magyarországon az USA – Németország mellett – az egyik legnagyobb befektető, az eddig idehozott amerikai tőke nagysága meghaladja a 9 milliárd dollárt. A jövőben elsősorban az amerikai kis- és közepes vállalkozások érdeklődésére lehet számítani – mondta Fáth. Az amerikai beruházások a magyar gazdaság majd’ minden területén jelen vannak, kiemelkednek a telekommunikációs, a számítástechnikai és az autóipari befektetések. A nagy multinacionális cégek mellett szép számban vannak jelen a kis- és közepes méretű vállalkozások is.
