Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Kamocsay Ákos főborász, Hilltop-Neszmély Rt.
A kötelező melléktermék-lepárlás eltörlése lehet, hogy megkönnyítené a kisebb borászatok helyzetét, a nagyokét azonban egyáltalán nem, sőt szerintem még a kicsikét sem. Ha ugyanis környezetvédelmi okokból a mellékterméket kötelező kivonni és ezt ellenőrzik is, akkor mindenkinek a saját pénzéből kell ezt finanszírozni (vagy máshogy kell megoldani az ártalmatlanítást). A Brüsszel által az exportra elfogadni javasolt, „nemzetközi szinten már bevett borászati eljárások” között lehet például a kaliforniai chipsezés, amikor pörkölt tölgyfaforgáccsal érlelik a borokat. Ez nem sokkal nagyobb „disznóság”, mint a barikolás: ugyanúgy beavatkoznak a bor életébe, csak nem lesz a bor annyira jó minőségű. Ízben és anyagban ugyanaz kerül így a borba, mint a barikhordóból, felháborodni igazából azon lehet, ha a bort barikhordósként adják el, ezzel ugyanis már becsapják a fogyasztót. A szőlőkivágásoknak szociális vonatkozásai is vannak, de Magyarországon mindenképpen indokolt bizonyos mennyiségű tőke kivágása, mert olyan állapotú ültetvényeket is művelnek, amelyek használata már gazdaságtalan.
Jásdi István borász,
a Magyar Független Bortermelők Szövetsége elnöke
Az EU eddig a fölösleges bor kivonásával akarta megteremteni az egyensúlyt, ennek ellenére az uniós borok világpiaci aránya évente 2 százalékkal csökkent. Az elmúlt 10-15 évben tapasztalható kiszorulás után reformokra van szükség: a piacra jutást, az offenzív jelenlétet kell támogatni. A lepárlás jelenlegi rendszere mesterséges piacot hoz létre, ez is azon intézkedések közé tartozik, amelyek a borból hosszú távon megélni akaró termelőket szorították háttérbe. A brandyk 60-70 százalékban uniós támogatásokból készülnek, a „támogatásspecialisták” elviszik az amúgy sem túl bőséges keretek nagy részét. Most úgy tűnik, kialakulóban van egy széles konszenzus azon államok között (Nagy-Britannia, a skandináv országok, Magyarország), amelyek eddig kevés támogatást kaptak.
Kovács Tibor borász, Szent Gaál Pincészet
Ha a tőkekivágási program Magyarországot is érintené, akkor komolytalan bortermelővé válna. A magyar borágazat fejlődik, nem jellemzi az a túltermelés, mint egyes EU-tagokat, sőt 2006-ban a gyengébb termés miatt kisebb borhiány várható. A kivágás a szőlőtermelők érdeke, mert így több pénz kapnak, mint a termés értékesítéséből. A borászok ugyanakkor a magasabb minőségű szőlő felvásárlásában érdekeltek, ezért jó lenne, ha az ültetvényeket inkább felújítanák. A krízislepárlások esetleges megszüntetése az ágazat hazai szereplőit nem érinti. Jó ötlet azonban, hogy a kivágási támogatást másra is fel lehetne használni: például marketingre lehetne költeni. Baklövés lenne engedélyezni az uniós és a harmadik országból érkező borok házasítását, mert ezzel a magyar bor eladhatatlanná válna.
