Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A Magyar Nemzeti Bank monetáris tanácsa (MT) tegnapi ülésén 6-ról 6,25 százalékra emelte a jegybanki kamatot. Az elemzői várakozások – amelyek többnyire még a Standard & Poor’s csütörtöki leminősítő döntése előtt születtek – inkább tartást mutattak, a visszasorolás után persze szigorító hangulat uralkodott el. Az elemzői vélekedésekben a „meglepő” a legenyhébb jelző: nagyjából egyöntetűen vélekednek úgy, hogy a jegybankárok a mostani helyzetben a lehető legrosszabbat lépték. Azzal, hogy az MNB a beárazottnál kisebb mértékben emelt, nem tudnak érvényesülni a kamatemelés jótékony hatásai – mondta lapunknak Forián Szabó Gergely, a CA-IB befektetési igazgatója. Megítélése szerint a mostani lépéssel a piac támasz nélkül maradt forintügyben. Nehéz ugyanis kiverni a befektetők fejéből a kormányfő ominózus nyilatkozatát a sávközépi árfolyamról, s most kiderült, hogy a jegybank „sincs ott”, ha a forint védelméről van szó.
A monetáris tanács három opció közül választott: a tartásról, illetve a 25 és az 50 bázispontos szigorításról szavaztak a tagok. Megfigyelők szerint most látszanak először igazán a testület bővítésének hatásai, feltehetően szoros volt a tartást, illetve a 50 bázispontos emelést szorgalmazók közötti meccs, ami végül a negyed százalékpontos kompromisszummal zárult. Ez a „galambok” stabil pozícióit támasztja alá – a kamatemeléseket eddig nem ebben a léptékben hajtotta végre a jegybank. Huszonöt bázispontos emelés még nem volt, ám „ez nem Amerika vagy az eurózóna, ahol ekkora lépésekkel lehet(ne) operálni” – fogalmazott Török Zoltán, a Raiffeisen elemzője. A visszafogott szigorításhoz hozzájárulhatott az is, hogy a testület ülésén Veres János pénzügyminiszter „még be nem jelentett” kiigazító lépésekkel ismertette meg a tagokat: ezek feltehetően a kiadási oldal közeli, illetve távolabbi megvágásának részleteit taglal(hat)ták.
Ez soványka, csak olaj a tűzre – mondta a NAPI Online-nak Kolba Miklós, az ING devizakereskedője. A jegybankárok ugyan próbálják jelezni, hogy vége a csökkentési ciklusnak – s talán a tartásoknak is –, de ez a szigorítás most kevésnek tűnik. Mások szerint az MT döntése mintha azt sugallná, hogy a testület tagjai nincsenek tisztában a realitásokkal, s az sem kizárt, hogy kamatemelési spirál alakul ki és az alapkamat év végére 7 százalékra növekszik. E véleményt osztja a Raiffeisen elemzője is, aki szerint nem kizárt, hogy a Morgan Stanley prognózisában szereplő 280 forintos euróárfolyam alakul ki az év végére, bár ő maga inkább 270–275 forintot jelez előre. Azt korai lenne megjósolni, mikor várható a következő szigorítás, mivel a külső tényezők – a Fed és az ECB is emelheti a kamatszintet a közeljövőben – jelentősen befolyásolhatják az MNB döntéseit.
