Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Az elmúlt évtizedben semmi sem igazolta, hogy járulékcsökkentéssel dinamizálni lehet a gazdaságot, a kormány ezért nem választotta ezt az utat – mondta Gyurcsány Ferenc a Reform vagy megszorítás című parlamenti vitanapon tartott beszédében. A legdinamikusabban 1997-ben nőtt a foglalkoztatottság, amikor a járulékok nem változtak, míg a 2000 előtti 5, illetve a 2006-ig lezajlott 8 százalékos csökkenés csak mérsékelt, illetve érdeminek nem nevezhető bővülést hozott – tette hozzá a miniszterelnök. A Fidesz ennek ellenére kiáll az adó- és járulékterhek csökkentése mellett és megállapodást sürget a gazdaság szereplőivel. Navracsics Tibor, a Fidesz frakcióvezetője szerint inkább kockáztatni kellene egy kicsit és munkahelyteremtő gazdaságpolitikát folytatni a ciklusban, különben egyre szűkülni fog az aktívak köre és egyre kevesebb emberből szivattyúzzák majd ki az államháztartás bevételeit.
Gyurcsány szerint a közgazdászok és az elemzők könnyen kérik számon a további kiadáscsökkentést, ami az államigazgatás megkezdett átalakításán túl leginkább a kiadások 71 százalékát kitevő jóléti és szociális kiadásokkal lehetséges. Utóbbira a kormány nem hajlandó, így marad a bevételek növelése: az egyensúlyteremtő program alapvetően az adófizetést eddig elkerülőket kívánja bevonni a közteherviselésbe. Szabó Lajos, az Országgyűlés költségvetési bizottságának Mszp-s elnöke úgy véli, a csomagnak olyan bevételnövelő elemei is vannak (például szolidaritási adó, banki különadó, pluszjárulék), amelyeket az egyensúly helyreállítása után meg lehet majd szüntetni. Az ellenzék viszont azt emelte ki, hogy a csomag azokat sújtja, akik eddig is viselték a közterheket, ahogy Dávid Ibolya, az MDF elnöke fogalmazott: a megszorítások legnagyobb vesztese a középosztály, valamint a kis- és középvállalkozói réteg lesz.
A kormányfő hangsúlyozta: az adónöveléssel, az államigazgatás, az ártámogatások, valamint a szociális rendszer átalakításával, a szélesebb bázisú vagyonadó 2008-as bevezetésével 3 százalék körülire szorítható vissza a költségvetés GDP-arányos hiánya. Az államháztartási egyensúly megteremtése önmagában nem reform a miniszterelnök szerint, de stabil alapot képezhet az EU-forrásból finanszírozott fejlesztésekhez. Az egészségügyre, az oktatásra a reformok után sem költ majd kevesebbet az állam – mondta a kormányfő –, de a rendszerek igazságosabbak és hatékonyabbak lehetnek. A „reformmenetrendet” a hétvégi, másfél napos kormányülésen rakják össze és széles körű egyeztetést folytatnak majd róla.
A csomag igenis megszorítás, de nemcsak a lakosság és a vállalkozások, hanem az államháztartás részére is – mondta Kuncze Gábor, az SZDSZ elnöke, aki szerint a népszerűségvesztést fel kell vállalni a stabilizáció és a fenntartható növekedés érdekében. Az adócsökkentés szerinte 2009-re valósulhat meg, de ha a liberálisokon múlik, a minimálbér adómentessége megszűnik, ahogy az ingyenes juttatások jó része is. Kuncze úgy véli, a 13. havi nyugdíjat be kellene építeni a rendes havi juttatásba, mert ez a rendszer hosszú távon nem tarható fenn.
A pénzügyminiszteren az ellenzéki képviselők a jóváhagyott hiánytól való 5 százalékos eltérést kérték számon. Veres szerint ezek többsége egyszeri, egyedi hatású tétel: a Gripen-vásárlás terheivel, az autópálya-építés költségeivel, az iraki adósság értékesítésével, az árvízi védekezéssel, a választások előtt szokásos önkormányzati túlköltekezéssel, valamint egy az állam üzleti érdekei miatt nem nevesíthető tétellel nem számoltak, ezért a nagy elszállás. A tartósan hiánynövelő tételek egy részét, azaz az emelkedő gázár kompenzációs költségét, a gyógyszerkasszát, valamint a gyógyellátás túlköltekezését már az idén visszafogják – emlékeztetett a miniszter.
