Egyelőre kevés tapasztalat áll rendelkezésre a statisztikusok számára arról, hogy a nyári szabadságolások miként befolyásolják a bruttó hazai termék (GDP) alakulását. Az idei évtől kezdve futtatja le a szezonális kiigazítást a KSH a munkanaphatástól megtisztított adatokon is, mivel úgy találták, hogy ez a hatás is szignifikánsan befolyásolja a GDP alakulását. (A GDP „összesen” adatsora esetében a KSH a szezonális kiigazítást az Eurostat ajánlásainak megfelelően végzi.) A 2005. évi adatok lezárása után végrehajtott vizsgálatok szerint a már korábban is mutatkozó szökőnaphatás (a 29 napos február jelentős hatást gyakorol a GDP-re) mellett a munkanaphatás is szignifikánsnak bizonyult a GDP idősorában. Eddig az idei első negyedévben számoltak ilyen módon is korrigált adatot, ebben az időszakban elsősorban a húsvét hatásai jelentkeztek. A szezonális hatások kiszűrése során a munkanapok közt is különbséget tesznek: eltérő súllyal szerepel a számbavételben a hétfő és a péntek a hét többi napjaihoz képest. A naptári hatással kiigazított negyedéves adatok alapján számított éves mutató így eltérhet a nem kiigazított éves értéktől.
