Újabb svájci kamatemelés

A svájci jegybank a várakozásoknak megfelelően 25 bázisponttal, 1,5 százalékra emelte az irányadó három hónapos kamatláb sávközepét; a sáv a korábbi 0,75–1,75 százalékról 1,00–2,00 százalékra emelkedett. Az elemzők arra számítanak, hogy – döntően a gazdaság várakozások feletti bővülése miatt – szeptemberben és decemberben újabb emelések következnek.
A svájci kamatszint tavaly decemberhez képest mostanra éppen a kétszeresére nőtt. A jelenlegi előtt az év végi monetáris szigorítást márciusban követte a második. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) áprilisig ismert adatai alapján úgy tűnik, hogy a bankok sem a kamaton, sem pedig a kölcsön minden terhét kifejező hiteldíjon nem emeltek a svájci jegybank intézkedéseinek közvetlen hatására. Ez pedig nemcsak a kemény versenyterepnek számító jelzálog-, illetve lakáshiteleknél (amelyeknek valamennyire konkurenciát jelenthetnek az állami támogatású forintkonstrukciók), hanem a teljes svájcifrank-alapú hitelállományra, sőt annak minden terhére is igaz. (A teljes hiteldíjat a szerződések összegével súlyozva számoltuk ki.) Ezek a számok azonban még nem tükrözik a jelenlegi lépést, aminek jelentőségét növeli, hogy az idén még egy hasonló intézkedésre lehet számítani. Arányában így több mint 130 százalékkal növekvő kamatszintről beszélhetünk (összehasonlításul: amennyiben az irányadó hazai kamat egy egész százalékponttal növekszik, akkor a szint 16 százalékkal kerül feljebb). Ezek alapján az sem zárható ki, hogy az adósok terhei ugrásszerűen nőnek majd meg.
Persze valószínűleg senki sem gondolja azt, hogy a bankok az elmúlt időszakban profitjuk terhére hitelezték volna a lakosságot. A devizaalapú kölcsönök igénylésekor mindig számolni kell azzal is (amit a hiteldíj nem tartalmaz), hogy a hitel felvételénél és a törlesztésnél milyen árfolyamot alkalmaznak a bankok. A hitelintézeteknek pedig ezen a téren szabad kezük van. Sokaknál éppen most van a fordulónap (ekkor állapítják meg az adósok következő havi részletét az aktuális árfolyam alapján), számukra a svájci kamatintézkedéseknél sokkal kellemetlenebb a forint gyengülése. Az MNB hivatalos adatai szerint a svájci frank az utóbbi négy hónapban pedig mintegy nyolc százalékot erősödött a forinthoz képest (ebben ráadásul még nincs benne az S&P tegnapi leminősítésének hatása). Azt, hogy ezt a bankok milyen mértékben építették be árfolyamaikba, csak az adósok érzékelhették igazán.