Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A legnagyobb hitelminősítő, a Standard & Poor’s (A-)-ról (BBB+)-ra rontotta a hosszú lejáratú forintadósság besorolását. Magyarország ezzel Lengyelországgal került egy szintre. Az S&P legutóbb 2000. február elején adott hasonló minősítést, igaz, akkor BBB-ről felfelé hozta a minősítést pozitív kilátással, majd 10 hónap után (A–)-ra emelt. A negatív kilátás idén január végétől van érvényben.
A Standard & Poor’s csütörtöki lépése a múlt értékelését tükrözi – jelentette ki Veres János pénzügyminiszter. Véleménye szerint a kormány által bejelentett intézkedések meghozzák a kívánt egyensúlyi helyzetet. Az S&P szerint ellenben a magyar államháztartási hiány az idén eléri a GDP 11 százalékát, 2009-ben pedig 6,8 százalék lesz. A jelenlegi költségvetési pálya mentén pedig a bruttó államadósság 2009-ig a GDP 74 százalékára nő az idei 60 százalékról. Veres erről annyit mondott: ő nem így gondolja. Valóban a múlt értékelését tükrözi a leminősítés, amennyiben 5 vagy 7 napos múltban gondolkodunk – kommentált Lányi Bence, a Raiffeisen Bank elemzője. Szerinte a leminősítés a kiigazító csomag, illetve a hiány beismert mértékének „honoráriuma”. A hitelminősítő indoklása ismeretében az elemzők furcsállják, hogy pont most „jutott eszébe” az S&P-nek lépni, holott mintegy hat éve közelről nézi a kormányok fiskális produkcióját. Elképesztő ex post látásmódra utal a lépés – vélekedik Forián Szabó Gergely, a CA-IB Alapkezelő befektetési igazgatója.
A leminősítés több elemző szerint se nem meglepetés, sem nem indok nélküli. Azzal, hogy a kormányzat a választások előtt tulajdonképpen eltitkolta a valós hiányszámokat, maradék – alig-alig létező – hitelességét is aláásta. Suppan Gergely, a Takarékbank közgazdásza hozzáfűzte: az, hogy az S&P nem várta meg a megszorító csomag hatásait a leminősítéssel, egyértelműen jelzi, hogy a hitelminősítő elégedetlen a kabinet terveivel. Ez arra kell hogy ösztönözze a kormányt, mielőbb a kiadáscsökkentésen keresztül ható tervet készítsen. A pénzügyér szerint viszont egyszerű a helyzet: egy hitelminősítő mindig vizsgálódni kezd akkor, amikor valamilyen jelentős eltérés alakul ki a korábbi célokhoz képest, márpedig a kormányzat bejelentése szerint az idei áht-deficit a GDP 4,7 százaléka helyett már 8,4 százalék lehet. Csakhogy az S&P túl korán érkezett, a pontos lépéseket még nem ismerhették meg – így nem is árazhatták be pontosan – hangzik a magyarázat. Veres szerint a leminősítés annyiban váratlan, hogy az egyeztetéseken „az általunk mondott értékeket nem kísérte kritika”. A jelek szerint a PM-nek a magyarázkodási lecke fel van adva, mivel a jövő héten a másik két nagy nemzetközi hitelminősítő cég egyikének delegációja érkezik tájékozódásra – más hírek szerint a Moody’s szakemberei kaptak ugyan meghívót, de nem érnek rá. Így elképzelhető – bár erről megoszlanak az elemzői vélemények –, hogy már a következő hetekben újabb minősítést kap a magyar gazdaság, holott korábban az általános vélemény az volt, hogy az ítészek véleményalkotásukkal megvárják a szeptemberben beadandó új konvergenciaprogramot. A Moody’s mindenesetre Magyarországot most már három szinttel magasabbra értékeli a többi hitelminősítőnél, ami növeli a visszasorolás esélyeit – véli Hegedűs Csaba, az IEB elemzője. A Takarékbank szakértője ugyanakkor azt mondja, hogy automatikusan semmiképpen sem követi újabb leminősítés a mostanit.
