A kormány feltárta, mi a valóság – úgy 80 százalékig. A parlamenthez kedden benyújtott adócsomag első olvasatra tartalmazta mindazt, ami az Új egyensúly programban szerepelt (áfa- és jövedékiadó-emelés, társaságiadó-változások), aztán alaposabb átolvasás után felbukkantak a rejtett aknák. Ezek leginkább az adózás rendjéről (art.), illetve a társadalombiztosítási ellátásokról szóló törvények módosító javaslataiban tanyáznak. A csomagból kiderül például, hogy lényegében minden foglalkoztatott, illetve egyéni és társas vállalkozó után magasabb járulékot kell fizetni, mint a tényleges járulékalap, ha a bruttó bér nem éri el a 71 ezer forintot. A munkaadónak 100 fő alkalmazása esetén akár havi 1,4 millió forinttal is megdobhatja a bérköltségét, hogy a kormány legalább 125, illetve jövőre 131 ezer forint után vár el járulékfizetést.
Megtudhattuk továbbá, hogy azoknak a vállalkozásoknak nem kell majd a minimálisan elvárt adót fizetniük, amelyek 25 százaléknál nagyobb mértékben veszítettek bevételeikből egyik évről a másikra. Szakértők szerint a 4 százalékos szolidaritási adó a legnagyobb cégeknek fog nagyon fájni. Az evásoknál fontos változás lesz, hogy ezentúl december 20-ig fel kell tölteniük a várható mértékre az adóelőleget – erre eddig a rákövetkező év február közepéig volt módjuk. Az art.-ben az adóhivatal megerősítését célzó intézkedések szúrnak leginkább szemet, illetve az, hogy az elévülési időn túlra nyúló vagyongyarapodási vizsgálatoktól csak a szeptember közepe után szerzett vagyon miatt kell félni.
