Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Bár látszólag kimerítő tájékoztatást adott a kormány a várható adó- és járulékváltozásokról, a kedden a parlamenthez benyújtott adócsomagban akadnak meglepetések, főleg a társadalombiztosítás ellátásairól szóló törvény módosításában. A legfontosabb ezek közül, hogy míg az Új egyensúly program több százezerre tette azok számát, akik után egy meghatározott járulékot kell majd legalább fizetni (függetlenül attól, hogy jelenleg ennél kisebb bruttó béren vannak), valójában közelebb van az érintettek száma az egymillióhoz. A törvénymódosítás ugyanis minden, munkaviszonyban foglalkoztatottra, továbbá az egyéni és társas vállalkozókra egyaránt vonatkozik. Idén szeptembertől legalább bruttó 125 ezer, jövő januártól pedig bruttó 131 ezer forint után kell fizetni a járulékokat, amit azonban csökkenteni lehet a törvényben fix összegben meghatározott járulékkedvezményekkel. Lapunk számításai szerint egy alapszintű minimálbéren foglalkoztatott után szeptembertől 2812, jövő évtől 3947 forinttal több járulékot kell fizetni havonta, mint a tényleges minimálbér után. A középszintű minimálbéreknél ősztől 300 forinttal kell többet fizetni, januártól pedig 1435 forinttal. Vagyis egy 100 főt foglalkoztató cégnél, ahol mindenki a középfokú minimálbér szerint van bejelentve, ősztől a havi pluszteher a foglalkoztatónak 300 ezer forint lesz, januártól pedig 1 435 000. Számításaink szerint szeptembertől 71 ezer, januártól pedig 74 ezer forint feletti bruttó bérek esetén már nem buknak a munkaadók a rendelkezésen.
Tartogat más finomságokat is a javaslat. A jövőben a nyugdíjas foglalkoztatott is fizet a természetbeni egészségügyi ellátásokhoz való hozzájutás érdekében 4 százalék járulékot. A kiegészítő tevékenységet folytató egyéni és társas vállalkozó után egészségügyi szolgáltatási járulékot kell fizetni, aminek mértéke ősztől 10, januártól 16 százalék lesz. Ez váltja fel az eddig baleseti járulék címén beszedett 5 százalékot. Nem csökkenti ezentúl a nyugdíjjárulék-fizetési felső határt például a betegállomány, vagyis az az időszak, amíg nincs járulékalapot képező jövedelem. A jövő évtől az őstermelők is fizetnek egészségbiztosítási járulékot, mégpedig 7 millió forint bevételig a minimálbér 50 százaléka szerint, afölött pedig a teljes minimálbér összegéig. Emelkedik, mégpedig 4-ről 14 százalékra a külön adózó jövedelmek után fizetendő, magánszemélyt terhelő egészségügyi hozzájárulás mértéke, és a fizetési felső határ is kitolódik 400 ezerről 450 ezer forintra. Ezt az elvonást idén vezették be a vállalkozásból kivont, az értékpapír-kölcsönzésből származó jövedelmek, a vállalkozói osztalékalap, az árfolyamnyereségből származó, valamint az ingatlan bérbeadásából származó, 1 millió forintot meghaladó jövedelem után.
