Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Túlzottnak tűnik a szombaton bejelentett kiigazító csomag bevételnövelésre, vagyis jórészt adóemelésre vonatkozó része, ami nem lenne baj, ha a konkrét kiadáscsökkentő tételekről több szó esne – vélekedik Zara László. Az Adótanácsadók Országos Szövetségének elnöke szerint a feladatok összevonása, illetve megszüntetése még nem egyenlő az államreformmal, amit addig lehetetlen megkezdeni, amíg az állami forrásokból gazdálkodó szervek nem készítenek nullás bázisból kiinduló költségvetést. A házipénztár megadóztatása Zara szerint durva beavatkozást jelent a gazdasági önállóságba és a vállalkozások döntési szabadságába. A magukat veszteségesnek mutató, de nyereséges cégek megadóztatását helyesnek tartja a szakértő, ám azt véleménye szerint az ellenőrzésen keresztül kellene elérni. A főként készpénzbevétellel rendelkező vállalkozások számára komoly költséget jelenthet a bankszámlára történő napi befizetés, amivel az állam tulajdonképpen a pénzintézeteket részesíti előnyben.
Zara nem tudja elképzelni, milyen alapon határozhatnák meg a bővített járulékalapba esők körét. Gyurcsány Ferenc az OÉT ülésén utalt arra, hogy az intézkedéssel elsősorban az egyéni vállalkozók terheit kívánják növelni, a szakértő szerint azonban ezt megfelelően kidolgozott szakmai, jövedelmezőségi mutatók alapján végrehajtott adóalap-emeléssel kellene megoldani. Az elvárt társasági adó esetében Zara aggályosnak tartja, hogy annak alapja tulajdonképpen megegyezik a vitatott iparűzési adóéval, vagyis az adónem megduplázását jelenti. Ha az összes bevétel csak az eladott áruk beszerzési értékével lesz korrigálható, rosszul járhatnak az anyagigényes, illetve a szolgáltatásnyújtással foglalkozó vállalkozások is. Zara számításai szerint a 25 százalékos eva összességében még mindig „nyerőbb” a 10 százalékos társasági adónál is, ám 46 százalékos költséghányad esetén már az utóbbival járnak jobban a vállalkozók.
A szakértő szerint a 4 százalékos szolidaritási adó bevezetése esetén a cégek terhelése tulajdonképpen 20 százaléknál magasabb lesz, mivel annak alapja bővebb a társasági adóénál. Mivel a programban megfogalmazott adózás előtti nyereség fogalma nem létezik, egyelőre nem világos, hogy csak az adókedvezmények nem érvényesíthetőek majd, vagy az adóalap-növelő és -csökkentő tételeket nem tartalmazó mérleg szerinti eredményt adóztatják-e. Utóbbival elérhetnék, hogy a pozitív eredménnyel, ám negatív adóalappal rendelkezők is fizessenek.
