Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Hivatalos úton sem jogi, sem közgazdasági vonatkozásban nem adott lapunknak felvilágosítást a Pénzügyminisztérium a kiigazítási csomag részleteiről, ugyanakkor lapunk úgy értesült, hogy a szaktárca a lehető legalaposabb jogi átvilágítás alá helyezte a kiigazító csomagot. Az egyelőre csak koncepció szintjén ismert tervekkel kapcsolatban megfogalmazott alkotmányossági aggályok tehát nem élnek a József Nádor téren, a kabinet biztos abban, hogy a ma benyújtandó törvénytervezetek kiállják az alkotmányosság próbáját.
Az adórendszerben tett jelentősebb változtatásokat rendszerint az év végéhez, vagyis a következő adóév kezdetéhez igazítják a jogalkotók. Ennek elsősorban a költségvetési tervezéssel kapcsolatos okai vannak. A lapunk által megkérdezett alkotmányjogász szerint abban az esetben állhatja ki egy évközi módosítás az alkotmányossági próbát, ha ésszerű felkészülési időt hagy a jogalkotó az érintetteknek, mind technikai, mind alkotmányos szempontból. Ez utóbbi többek között arra vonatkozik, hogy az év elején választott jogviszony ne változzon az adózó szempontjából hátrányosan. Az evakulcs tervezett 10 százalékpontos emelése a szakértő szerint így kétséges lehet, hiszen az év elején evát választó vállalkozók adott üzleti tervük mellett választották a 15 százalékos adómértékkel működtetett evát, aminek esetleges októberi emeléséhez aligha illeszthetik megfelelő mozgástér mellett tevékenységüket, ráadásul az evakörből nem lehet év közben kilépni. A kabinet vélhetőleg megadja az adózóknak a választási lehetőséget az éven belüli elszámolásra, amivel feltehetőleg alkotmányos lehet a szabályozás. Eszerint az evázó vállalkozók választhatnának: a negyedik negyedévre eső bevételük vagy az egész éves bevételük negyede után fizetnek majd 25 százalékos átalányadót.
Az alkotmányjogász szerint mindenképpen tisztább lenne a kép, ha az ilyen mélységű módosításokat január 1-jéhez kötnék. Emlékeztetett: a jogbiztonság alkotmányos jogának sérülése miatt több ízben keresték meg az Alkotmánybíróságot a Bokros-csomag kapcsán is. (A gyermekgondozási támogatás akkori megszüntetését például ennek kapcsán utalta egy évvel későbbre az AB, hiszen a fogantatás időpontjában a leendő szülők úgy tudták, gyermekük után jár majd a támogatás.) A generális, év végi adómódosítások előtt az államháztartási törvényben meghatározott 45 napot tartja az Országgyűlés, e mintának megfelelően a ma benyújtandó jogszabály- és törvénymódosító tervezeteket legkésőbb július 15-én kellene kihirdetni, hogy a szeptember 1-re tervezett módosításokhoz (áfa, jövedéki adó, kamatadó, egészségbiztosítási járulék, természetbeli juttatások adója) alkalmazkodhassanak a gazdálkodók, a magánszemélyek és az államigazgatás.
A jogbiztonság alkotmányos követelményének kérdése felmerülhet emellett a társaságok minimumadója, valamint a házipénztár megadóztatása kapcsán is, amennyiben a konkrét tervezetben nem fogalmaz kellő precizitással a jogalkotó, vagyis nem adja meg például objektíven a „házipénztár napi záróegyenlegének üzletileg elvárható” mértékét. Amennyiben ennek meghatározását a későbbiekben az adóhatóság kompetenciájába utalná a jogszabály, vagyis utólag válna vitathatóvá az adózó jogkövető magatartása, az jó eséllyel alkotmányellenes lenne.
