Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Lapunk számításai szerint lényeges lesz a jövő évi adóterhelés alakulása szempontjából, hogy a két szja-kulcsot elválasztó jövedelemhatár emelkedik. Három bruttó bérkategóriát vizsgáltunk meg: a jelenlegi átlagbért, egy a mostani és az emelkedő jövedelemhatár közé esőt, illetve egy olyat, ami után jövőre fizetni kell a 4 százalékos szolidaritási adót. Mindezeket három különböző időpont szerint tettük az adójogszabályok nagyítója alá: a mostani állapotokat, a szeptember utániakat és a jövő évben esedékeseket vizsgáltuk.
Azt találtuk, hogy a nagy bukta szeptemberben jön el, amikor az egyéni egészségbiztosítási járulék és a munkavállalói járulék egyszerre emelkedik. Jövő januárban viszont akár pozitívan is kijöhet az alkalmazott a változásokból, ha többet keres évi 1,7 millió forintnál. Ebben az esetben a csökkenő adóteher (az 1,55 és az 1,7 millió közötti bérre a jelenlegi adó fele jut majd) kompenzálja nemcsak a további járulékemelést, hanem a szolidaritási adót is.
Nem lehet ugyanezt elmondani a kifizetőkre: az ő terhük ugyan nem változik a mostanihoz képest, ám éppen ezen szenvednek el veszteséget. Az ötéves adóprogram elhalasztása miatt ugyanis nem szűnik meg novemberben az egészségügyi hozzájárulás, és jövőre nem mérséklődik 3 százalékponttal a tb-járulék sem. Ezek miatt a munkaadó havi költsége csaknem 6 ezer forinttal emelkedik a legkisebb, általunk vizsgált kategóriában is, a legnagyobbnál pedig már több mint 23 ezer forint a bukta. A következő fél évben kétszer módosul az alkalmazottak adó-, illetve járulékterhelése a hét végén bemutatott adócsomagnak megfelelően, míg a munkáltatóknak beígért járulékkönnyítés elmarad. Szeptember 1-jével 2 százalékkal emelkedik a munkavállalók egészségbiztosítási járuléka és 0,5 százalékponttal a munkavállalói járulék.
