Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Széles Gábor
Munkaadók és Gyáriparosok Országos
Szövetségének elnöke
– Melyek a kiigazító program munkáltatók számára legkevésbé elfogadható elemei?
– A beterjesztett javaslat bizonyos pontjai – például a házipénztár megadóztatása, a külföldről hazahozandó vagyon – sértőek a legális munkáltatói szféra számára. Azzal vádolják a munkaadói oldalt és a vállalkozókat, hogy olyan mértékben loptak, csaltak, hazudtak, hogy pár százról tízezerre kell emelni a vagyonosodási vizsgálatok számát.
– Elképzelhetőnek tartja, hogy a járulékcsökkentés elhalasztása miatt a korábbi OÉT megállapodás más elemeit, például a minimálbér-emelési programot is módosítani kell?
– Persze. De hosszú tárgyalási folyamatot igényelnének bizonyos kérdések, amelyekre a miniszterelnök hat hetet szán. Ennyi idő alatt nehéz lesz konszenzusra jutni.
Dávid Ferenc
Vállalkozók és Munkáltatók Országos
Szövetségének főtitkára
– Mik a legkellemetlenebb hírek a vállalkozók számára?
– Az eva 10 százalékos emelésével a VOSZ nehezen fog megbarátkozni. Ezt a drasztikus változtatást lépcsősen kellene bevezetni. Nyilván lesz olyan réteg is, amely nehezen viseli majd el a társasági adó 20 százalékra történő emelését. Kellemetlen, hogy az élő munka terheit változatlanul hagyják, holott az eho megszüntetésére már több ízben ígéretet tettek. Ha elvárják a versenyszférától, hogy felszívja a közszférából elbocsátandó 12 500 főt, legalább utánuk kínáljanak járulékkedvezményt.
– Mi lesz a bérmegállapodással?
– Ha egy bonyolult szerződésben megváltoztatok néhány elemet, akkor véleményem szerint kötelességem megnyitni azt.
Gaskó István
Liga Szakszervezetek elnöke
– A kormány mely terveivel ért egyet a legkevésbé?
– A munkavállalói és az egészségbiztosítási járulék növelése szeptembertől 3 százalékos nettó bércsökkenést eredményezne, ami elfogadhatatlan. Veress János még korábban utalt arra, hogy ötödölni kell a közszférát, Gyurcsány Ferenc pedig bejelentette, hogy rugalmassá kívánja tenni a közszféra a foglalkoztatási viszonyait. A kettőt együtt olvasva több tízezres elbocsátásra lehet számítani.
– Ha az idei évre beígért 3,5 százalékos reálbér tartható, hozzájárulnak a járulékemeléshez?
– Véleményem szerint ilyen mértékű terhelés mellett nem lesz tartható. Ha mégis akkor átgondolható a kérdés.
Szabó Endre
Szakszervezetek Együttműködési Fórumának elnöke
– Mennyire tükrözik Vadász János elképzeléseit a közszférára vonatkozó javaslatok?
– Sajnos több ponton is eltérnek. A nem kimondottan érdemi munkát végzőket ki akarják szervezni és a „rugalmasság” jegyében csorbítanák a közszféra jogait, a végkielégítés és felmondási idő mértékét a versenyszféráéhoz közelítenék.
– Milyen programot tud elképzelni az elbocsátandó több mint 10 ezer ember sorsának rendezésére?
– Két rendszer jelenleg is működik, amelyet kihasználhatnánk: a prémium évek program keretében azok, akik 3 évre vannak a nyugdíjtól, szerződéses viszonyban maradhatnak 70 százalékos juttatással és heti 12 órai foglalkoztatással. A másik lehetőség különleges foglalkoztatási viszonyt kínál a köztisztviselőknek 1 éven keresztül, ennyi idő alatt el tudnak helyezkedni. Ösztönözni kellene a privát szférát az elbocsátottak felszívására, és bátrabban kellene alkalmazni az atipikus foglalkoztatási formákat is.
Borsik János
Autonóm Szakszervezetek Szövetségének Elnöke
– Mi sokkolta a leginkább az OÉT asztalára letett javaslatból?
– A program összességében ütötte mellbe a szakszervezeti vezetőket. Munkavállalói oldalról kiemelhetem az egészségbiztosítási járulék növelését, vagy az szja alsó kulcshoz tartozó sávhatárát, míg a munkáltatói oldal joggal van felháborodva az eho fenntartása miatt. Az viszont pozitívum, hogy ma eldőlt: Magyarországon az OÉT-en kívül nincs már alternatívája az érdekegyeztetésnek.
– Az érdemi munka csütörtökön kezdődik, meg lehet egyezni hat hét alatt?
– Nem. Az autonómok nem támogatják az eb-járulék ilyen mértékű növelését, és a 18 százalékos szja kulcshoz tartozó alacsonyabb összeghatárt. Ha a kormány kicsit rájátszik az inflációra, akkor a reálkeresetek nagy részét úgy elinflálhatja, hogy olyan költségvetési többletbevételre tesz szert, melynek felhasználásáról egyedül dönthet. Úgy tűnik, a kormány nincs tekintettel a magyar családok helyzetére: a lakossági hitelállomány soha nem látott méreteket öltött, így ha növekszik a gáz és a villany ára, nem tudják majd fizetni a részleteket.
