Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Választási években általában a GDP arányában 8 százalék körüli az áht-hiány – e szavakkal kommentálta Veres János ügyvezető pénzügyminiszter az eredményszemléletű hiányterv 6,1 százalékról 8 százalékra történő emelését. (Ez már a nyugdíjreform hatásával korrigált érték, anélkül ugyanis 9,4 százalékos lenne a hiány. Forintra lefordítva ez 1000 milliárdot jelent, amelynek felét egyszeri, másik felét tartósan problémát jelentő tételek teszik ki: az egyszeri tételek között a miniszterjelölt kiemelte a Gripen-beszerzés 70 milliárdos, illetve az autópálya-építés 130 milliárdos többletkiadását; a tartósan kezelhetetlennek bizonyult tételek között elszállni látszik a gyógyszerkassza és a gyógyító-megelőző támogatások kerete, új elemként pedig megjelenik a beruházásösztönzési célelőirányzat és az uniós projektek társfinanszírozásának költsége. Az irracionális tervezés egyes kirívó példáival kapcsolatban is beismerést tett a miniszter: korábban olyan projektek esetében is kötelezővé tették az előző évi maradványok szintjének fenntartását, mint amilyenek a legkésőbb év végéig felhasználható PHARE-pénzek.
A kormány a hiánytúllépés ellensúlyozására 350 milliárd forintos korrekciós csomagot állított össze, amelyet jövőre egy újabb, ezermilliárd forintos követ. Ebben lesznek hosszabb távú megtakarítást jelentő elemek, mint amilyen az ártámogatási rendszerek átalakítása, de egyszeri tételek is. Az idei kiigazítás felét a kiadási, felét a bevételi oldalon akarja összehozni a kormány. A megszorítások részleteiről szombaton az OÉT-ülésen tárgyalnak, majd hétfőn dönthet róluk a kormány. Az ügyvezető miniszter bejelentette: a számításaiknál továbbra is 2008-as ERM–II-es csatlakozásra építenek, de elfogadott és konkrét 2007-es és 2008-as hiányterve jelenleg nincs az országnak. A tegnap bejelentett költségvetési korrekciós intézkedések nagyságrendje az elmúlt másfél évtized történetéből csak a Bokros-csomaghoz mérhető. Az 1995-ös híradások szerint a PM a komplex intézkedéssorozattól a költségvetés hiányának 170 milliárd forintos csökkentését remélte. További hasonlóság, hogy várhatóan a kormány most is jelentősen visszafogja a bérkiáramlást, akár a bérek befagyasztásával is. Újra felszínre kerülhetnek a napirendről 1995-ben levett kérdések: a tandíj bevezetése a felsőoktatásban és egyes jóléti ellátások rászorultsági elvűvé tétele. Így a Veres- és a Bokros-csomag közötti legfontosabb különbség nem a radikális megszorításban, hanem az alkalmazott eszközökben van. Horn Gyula kormánya minden lehetséges eszközt – a fiskális, a monetáris, a kereskedelmi- és a szociálpolitikát egyaránt – bevetetette a makrogazdasági egyensúly rövid távú helyreállítása érdekében, míg a Gyurcsány-kabinetnek egy stabilan és alacsony infláció mellett növekedő gazdaság mellett kell konszolidálni az államháztartási gazdálkodást.
