Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Akár 1000 milliárd forinttal, vagyis a bruttó hazai termék 4 százalékával is javíthatja számításaink szerint a kormány a jövő évi államháztartás egyenlegét, ha elhalasztja az ötéves adócsökkentési programot, egyes adóknál emeli a kulcsokat és új adókat is bevezet. Mindhárom lehetőség pestiesen szólva benne van a pakliban. Az adóprogram jövőre 215 milliárd forinttal csökkentette volna az adófizetők terheit, az áfa középső kulcsának, az evának és az ekho magánszemélyre jutó részének 20 százalékra emelése minimum 300 milliárddal dobná meg a bevételeket, míg a munkavállalói járulék 3 százalékpontos emeléséből 180 milliárdos többlet folyhat be. Az szja-kedvezmények további ritkításával is a büdzsében tartható 100 milliárd forint. Az ingatlanadó egyes számítások szerint 150 milliárd forintot hozna. Nem szabad azonban kihagyni a számításokból, hogy az adószigorítás visszafogja a gazdasági teljesítményt, így az abból várható adóbevételek is apadnak, akár több száz milliárd forinttal. A valós hiánycsökkentés tehát közelebb lenne a GDP 3 százalékához.
Gyurcsány Ferenc kijelölt miniszterelnök szavaiból azonban az derül ki, hogy már idén 300–350 milliárd forintos beavatkozást terveznek, aminek a felét – tehát 150–175 milliárd forintot – a bevételi oldalon hajtanák végre. Figyelembe kell azonban venni, hogy az adózót hátrányosan érintő változtatást évközben nem lehet hozni az adószabályokban. Oszkó Péter, a Deloitte tanácsadó cég adópartnere szerint azoknál az adóknál nem jöhet számításba évközi változtatás, amelyekhez éves bevallási kötelezettség tartozik. Ilyen a jövedelemadó, illetve a vállalkozásoknál a társasági adó (de ide sorolhatjuk az evát is). Új adók megjelenése is bajos: például a néhány százalékponttal a társasági adóra rárakódó szolidaritási adó elszámolását nehezen tudnák megoldani éven belül a vállalkozások. Maradnak tehát a forgalmi adók. Számításaink szerint a középső áfakulcs emelése 70 milliárd forinttal növelné az utolsó négy hónapban a bevételeket (ennél hamarabb nem lehet bevezetni a változást, arra ugyanis 45 napos felkészülési időt kell hagyni az adózóknak). Nink Gabriella, a KPMG Hungária Kft. adópartnere szerint azonban – ha már adót kell emelni – szerencsésebb volna azt a negyedéves bevallások üteméhez igazítani, így praktikusan októbertől lehetne bevezetni a magasabb áfát. Ebben az esetben viszont 17-18 milliárd forinttól mondana búcsút a költségvetés. László Csaba volt pénzügyminiszter, a KPMG adópartnere szerint az egyéni egészségügyi járuléknál is léphet még idén a kormány; ennél a járuléknál – szemben a nyugdíjjal – nincs járulékfizetési plafon, így biztosabban hozná a többletbevételt, ha megemelik a jelenleg 4 százalékos kulcsot. Egy évközi, a szeptemberi kifizetéseket már érintő járulékemelés további 60 milliárdot hozna az államháztartásba. De ott van még tartaléknak a jövedéki adó, illetve valamennyit hozhatna a tételes egészségügyi hozzájárulás megtartása november után is (a jelenlegi szabályok szerint idén megszűnne az eho). Persze az is elképzelhető, hogy a hiányzó részt nem adóemelésből, hanem az állami vagyon értékesítéséből fedezné az új kormány.
