Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A kormányfő igyekszik megfelelni a piaci elvárásoknak, mivel nagyjából a megemelt megszorító-várakozásoknak megfelelő mértékű idei hiánycsökkentésről beszélt a Reuters-nek. Elemzői vélemények szerint a befektetők kifejezett megelégedéssel nyugtáznák, ha a korábban megszellőztetett 300-350 milliárd forintot megfejelné a kormány (NAPI Gazdaság, 2006. május 29., 3. oldal) – Gyurcsány Ferenc nyilatkozatában 350-400 milliárd forintot helyezett kilátásba.
A részletes intézkedéseket az Országos Érdekegyeztető Tanács (OÉT) június 10-i ülésén jelentik be, ami némiképp csalódás, mert a befektetők arra számítanak, hogy már ma megismerhetik a részleteket. Holnap már jelentősebb mozgás várható a piacon, árgus szemekkel figyeljük majd, mit mond a kijelölt miniszterelnök – fogalmazott a NAPI Online-nak hétfőn Kolba Miklós, az ING Bank üzletkötője. Véleménye szerint amennyiben a kiigazító csomag az előzetesen bejelentett 350-400 milliárd forintnál kisebb lesz, úgy várhatóan negatívan reagál a piac. Ellenkező esetben viszont akár némi erősödés sem kizárt.
A miniszterelnök honlapján vasárnap közzétett törvénymódosítási javaslatok alapján jelentős karcsúsítás várható mind a kormányzati, mind pedig a képviseleti struktúrában. A mostani 386-ról 298-ra csökkenne a parlamenti képviselők száma, aminek révén legalább – az utazási költségektől függően – 54-72 millió forintot lehet megspórolni, ehhez jön a megszűnő bizottsági, illetve frakciótisztségekért felszámított külön javadalmazás. A kormányzati struktúra egyszerűsítése az államtitkári rendszer változtatása nyomán – megszüntetnék a politikai és a közigazgatási államtitkári posztot, minden miniszternek egy helyettese lenne – az index.hu számításai szerint csak a személyi kiadásokat figyelembe véve mintegy 320 millió forint maradna zsebben. Ehhez jönnének még a több mint hatvan helyettes és címzetes államtitkár költségei.
Az önkormányzatokkal kapcsolatos tervekkel alapvetően egyetért a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖOSZ) főtitkára, Zongor Gábor. A szövetség tovább is menne a kormányzati javaslatoknál az összeférhetetlenség kérdésében. A képviseleti testületek létszámát illetően az előzetes álláspont az volt, hogy amennyiben az országgyűlési képviselők száma mérséklődik, úgy támogatják a megyei, nagyvárosi testületek létszámának csökkenését, így a mostani javaslat „átmegy” ezen a rostán. Sőt, Zongor szerint nemcsak a képviselők számán érdemes gondolkodni, hanem a tiszteletdíjak nagysága is megfontolás tárgya lehet. A főtitkár szerint azonban nem ezek az önkormányzatiságot érintő legfontosabb racionalizálási kérdések. A differenciált feladatmegosztás, illetve az emögött álló, jelenleg inkább hektikusnak tartott finanszírozási rendszer kiszámíthatóvá tétele lennének a kulcspontok. Az ezekre vonatkozó javaslatait a szövetség június végi küldöttgyűlésén véglegesíti. A mostani csomagról pedig a jövő hét keddi elnökségi ülés fogalmaz meg állásfoglalást.
Ez még nem az a csomag, amire várunk, ezzel együtt pozitívan ítéljük meg az elképzeléseket – mondta lapunknak Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke. A megyerendszerrel kapcsolatos változások fontos üzenetet jelentenek, amennyiben az oktatás és az egészségügy finanszírozásában is végigmegy e folyamat, az nagy változás lenne az elnök szerint. A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara támogatja az államigazgatás olcsóbbá tétele és a szolgáltató típusú állam felé tett lépéseket – véli Vadász György, a BKIK alelnöke. Így ugyancsak egyetértenek a megyerendszer megszüntetésével, a régiók „belépésével”, és soknak tartják a jelenleg csaknem 3200 önkormányzatot. Az ördög azonban a részletekben rejlik – mondta Vadász. Kérdés, hogy az államháztartási reform miként illeszkedik a konvergenciaprogramhoz, az uniós pénzek felhasználásához. A vállalkozások számára kiemelt fontosságú mindemellett, hogy a kormányzat mit csinál az adórendszerrel, erről eddig csak feltételezések láttak napvilágot.
