Az Írország gazdasági fellendüléséhez nagyban hozzájáruló társadalmi és gazdasági megállapodás (tgm) magyar adaptációját a korábbi szocialista-liberális kormány már 1994-ben szerette volna elkészíteni, ám az Országos Érdekegyeztető Tanáccsal (OÉT) folytatott tárgyalásai egy év alatt kudarcba fulladtak. A hasonló funkciójú társadalmi szerződést már a Gazdasági és Szociális Tanács (GSZT) kezdeményezte egy évvel ezelőtt, az érdemi egyeztetések azonban még nem kezdődtek el azóta sem.
A gazdasági és civil szférát, valamint a munkavállalók és a tudomány képviselőit tömörítő GSZT nemrégiben publikálta azt a tanulmányt, ami a szerződés lehetséges tartalmára tesz javaslatokat. Ezek között jobbára a már ismert, mélyre ható átalakítást igénylő területek szerepelnek. Szerződni kellene például arról, hogy szükség van az olcsó, ámde hatékony, befektetőbarát politikát alkalmazó „kis” állam kialakítására, a tudásalapú társadalom és gazdaság létrehozására vagy az egészségügyi rendszer átalakítására. A javaslat olyan feladatokat ír még elő, mint az európai színvonalú bérek elérése, a hatékony népességpolitika kialakítása, illetve a határon túl élő magyarokkal való kapcsolat rendezése.
A tanács kizárólag stratégiai kérdésekben kíván a kormánnyal szerződni, amellett hogy kőbe vésik a számokat is, például a munkabérekre vonatkozóan. A megállapodást részletekben szeretnék megkötni, de azt még nem tudják, melyik területet veszik elsőként elő. Vizi E. Szilveszter, a GSZT társelnöke szerint az államigazgatás és az egészségügy átalakítása, valamint a tudásalapú társadalom ösztönzése lenne a legsürgősebb. Egyelőre még a tanácson belül is egyeztetnek a különböző érdekcsoportok, később, remélhetőleg széles körű társadalmi nyilvánosság mellett, megindulhat a több évig tartó tárgyalássorozat a kormánnyal. A GSZT tegnapi ülésén Gyurcsány Ferenc kormányfő a szükséges reformok kapcsán elmondta: a végrehajtás időszaka nem lesz feszültségmentes, és a társadalom számos szegmensében változásra lesz szükség, nemcsak az államapparátusban.
