Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) partnerként szerepet vállalna a második nemzeti fejlesztési terv egyik kulcsprojektje, a százmilliárd forintos pólusprogram előkészítésében és végrehajtásában. A szervezet előállítaná és eljuttatná a kis- és középvállalkozások által igényelt információkat, tanácsadást nyújtana számukra, bővítené a hazai és nemzetközi kapcsolatokat, képzéseket szervezne, valamint részt vállalna a klaszterek szervezésében és menedzsmentjében is.
A kamara az operatív program intézményrendszerében nem kapna helyet, de a stratégia kialakításában kiemelkedő szerepet vállalhat, sőt projektgazdaként forráshoz is juthat – mondta a NAPI Gazdaság kérdésére Baráth Etele, az uniós ügyekért felelős tárca nélküli miniszter. Parragh László MKIK-elnök szerint a kitűzött feladatok döntő részéhez nincs szükség pénzre, mivel a kamara mögött jól működő struktúra és kiterjedt hálózat áll. A tervek útjába állhat azonban, hogy a magyar vállalkozások kooperációs készsége rendkívül alacsony, a legtöbben egyedül szeretnének érvényesülni. A klaszterek lényege pedig az, hogy több, akár rivális cég is együttműködjön az egyetemekkel, illetve a kutatóintézetekkel. Parragh szerint a cégek elvárják a támogatást, de többségük nem szívesen ad ki információt magáról. Emiatt nem létezik olyan adatbázis, amelyből kiderülne, hogy ténylegesen hány vállalkozás működik Magyarországon, az egyes területeken mekkora a munkaerőigény vagy hány cég, milyen értékben és hová exportál termékeket. Becslések szerint a bejegyzett több mint 800 ezer cégből körülbelül 100–150 ezer versenyképes, és további százezer azzá tehető. Ezek számíthatnak kedvezményes hitelkonstrukciós lehetőségekre, illetve támogatásokra, főként akkor, ha rávehetők az innovációra és az együttműködésre is.
