Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Visszamenőleges rendszerben, a munkába állás után, többévi részletekben kellene visszafizetni az államnak a felsőoktatásban eltöltött, államilag finanszírozott évek költségeinek egy részét. A Népszabadság múlt heti információi szerint erről állapodtak meg a koalíciós partnerek, és szinte biztosra vehető a képzési hozzájárulás 2007. január 1-jétől felmenő rendszerben (vagyis csak a jövő évben beiratkozókra vonatkozó) való bevezetése. A volt hallgatók egyéni számlájuk alapján törlesztenének, ha éves keresetük eléri a havi minimálbér negyvenszeresét (ez ma évi bruttó 2,5 millió, havonta 208 ezer forint). Ekkor havonta vonná az állam a kereset 3 százalékát, vagyis minimum 6250 forintot. A havi törlesztés ennek duplájára, vagyis a bér 6 százalékára is nőhet, ha a diplomás éves keresete eléri a havi minimálbér hatvanszorosát. A képzési hozzájárulás nem minősül majd tartozásnak, kamatai sem lesznek, így nem befolyásolja az érintettek hitelfelvételi terveit. A javaslat szerint így a kiadások 40-50 százalékát szedhetné be az állam utólag.
A visszafizetendő összeg a tervek szerint a képzési és fenntartási normatíva összegét adja majd ki (ezen felül kutatási normatívát kapnak az intézmények), így szakonként jelentősen eltérő értékek jöhetnek ki. Egy alapképzés átlagosan 1,5, a masterképzés 2, a doktori képzés pedig 3 millió forintba kerülhet majd. (Összehasonlításképpen a költségtérítéses hallgatóktól ma átlagosan 150–200 ezer forintot kérnek el szemeszterenként az egyetemek, a népszerűbb szakokon ennél többet is.) Az orvosok és jogászok esetében azonban ennél jóval többet, 7-7,5, illetve 5 millió forintot is felszámolhat majd az állam. Az, hogy például a „legolcsóbb”, 1,5 milliós alapképzést hány éven át fizetheti a volt hallgató, nem tudni, a havi törlesztés nagysága ugyanis valószínűleg a munkába állás időpontjában érvényes minimálbér nagyságától függ – a mai 6250 forintos összeggel húsz éven át lehetne számolni.
