Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
– Lapunk úgy tudja, nem szűnne meg jövőre sem az eva, sem az ekho, legfeljebb az előbbi szabályozásának módosítása jöhet szóba. Hogyan értékeli mindezt Brüsszel?
– Az ekhóról nincs véleménye az uniónak, nem tartozik a hatáskörébe. Amennyiben a kormány esetleg úgy dönt, hogy megszünteti, azt ugyanúgy tudomásul veszi azt a bizottság, mint ahogy a bevezetéskor tette. Az EU vezetése az evával kapcsolatban sem fogalmaz meg preferenciákat, ám ha a kormány valóban változtat a szabályozáson, előfordulhat, hogy a bizottság ismét megvizsgálja az adónemet.
– Bár a társaságiadó-harmonizáció jogi értelemben csak az adóalapra terjed ki, ha valóban bevezetik a nemzetközi szintű csoportadózást, az óhatatlanul a kulcsok harmonizálódását is előidézi. Mit gondol erről?
– Ha egy ország változtatja az adókulcsokat, két szempontot vesz figyelembe. A költségvetését – ami az emelés irányába hat –, valamint a befektetők érdekeit, ezek a csökkentés mellett szólnak. Önmagában az adóalap-harmonizáció a kulcsokra nézve nem jelent jogilag kötelező egységesítést, legfeljebb az adómértékek közeledése indulhat el.
– Szó esett az áfacsalásokról. Ha ezek az uniós szabályozás sajátosságaiból következnek, hogy lehet, hogy olyan felkészületlenül érték a magyar adóhatóságot, ahogy az történt?
– A bevételkiesések nem csupán a csalások számlájára írhatók – noha ezek mértéke akár az összes áfabevétel 10 százalékát is elérheti –, mivel a más uniós tagállamban értékesítő cégek már nem itt fizetik meg az áfát. Az EU áfaszabályozásából mindenesetre rendszerszerűen levezethető például a körhintacsalás módszere: ekkor a gazdálkodó behozza az árut egy másik tagállamból, majd a nélkül értékesíti áfával terhelve, hogy azt bevallaná a hatóságnak, s mire ellenőriznék, már el is tűnik. Az adóigazgatási szervek közti információcsere gyorsítása épp ezekben az esetekben hozhat rövid távon is eredményt, jelenleg ugyanis mire a vizsgáló hatóságok beszerzik a társhatóságoktól a szükséges információkat, addigra ezek a cégek megszűnnek. A fordított adózás, vagy az áfafizetés minden termékértékesítésnél történő előírása hosszabb távon hozhat eredményt, ha bevezetjük. Ezeket a módszereket jelenleg abból a szempontból vizsgáljuk, hogy nem járnak-e együtt másfajta csalási módok elterjedésével.
– Mikor lesznek a cégek számára is érzékelhetőek ezek a változások?
– A javaslatokat a pénzügyminiszterek tanácsának júniusi ülése elé terjesztjük, azt azonban nem hiszem, hogy érdemi döntés születik az ügyben. A szabályozás megváltozására minden bizonnyal még éveket kell várni.
