Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Világos az üzenet: kiegyensúlyozott, sőt szufficites költségvetésre van szükség – fogalmazott Járai Zsigmond jegybankelnök összefoglalva a számvevőszék és az MNB közös, a költségvetési felelősségről szóló konferenciáján elhangzottakat. Az elnök szerint nem elegendő számszakilag befutni a maastrichti követelményeket, ezeknél szigorúbb célokat kell kitűzni – nem beszélve arról, hogy a GDP-hez mért 2,99 százalékos államháztartási hiány önmagában még nem jelent belépőt az Európai Monetáris Unióba (EMU). A mostaninál sokkal nagyobb költségvetési fegyelem Kopits György, az MNB monetáris tanácsának tagja szerint a költségvetési felelősség keretrendszerének (kfk) bevezetésével lenne elérhető – e véleményt több szakértő osztja. Jacques de Larosiere, az IMF korábbi vezérigazgatója megfontolandónak tartja a szabályrendszeren alapuló költségvetési politikát azokban az országokban, ahol éveken át tendenciaszerűen halmozódik a költségvetési deficit és az eladósodottság.
Kovács Árpád, az Állami Számvevőszék (ÁSZ) elnöke szerint ahhoz, hogy az eddigieknél megalapozottabb költségvetés szülessen, a kormányzati tervezet elkészülte után legalább egy hónapos alapos elemzésre lenne szükség. Az elnök úgy véli, az államháztartási tényadatok minőségét és összehasonlíthatóságát is erősíteni kell. Kopits a kfk bevezetésének politikai előfeltételei közé sorolta a hiteles, középtávú, makrofiskális pálya megfogalmazását. Az államháztartás egészére vonatkozó átláthatóság, a strukturális reformok elindítása, az eljárási szabályok erősítése, az eredményalapú számviteli gyakorlat közelítése, valamint az óvatos és megalapozott előrejelzések készítése pedig a kfk szakmai feltételei közé tartozik.
Veres János ügyvezető pénzügyminiszter az állami bevételek szigorúbb ellenőrzését, a kiadások féken tartását, valamint a kötelezettségvállalások nyilvántartására szolgáló adatbázis fejlesztését nevezte a fő feladatnak, a költségvetési tanácsnak azonban nem látja szükségességét. Szerinte egy új testület nem jelentene többletet az ellenőrzésben. Varga Mihály korábbi pénzügyminiszter ezzel szemben a hitelesség visszaállítása érdekében egy független intézményi szereplő megjelenését sürgette, valamint fontosnak tartja az államháztartási törvény módosítását és a ppp-törvény megalkotását.
