Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Az alapkamat egyértelmű tartását jelzik az elemzői vélemények a jegybank monetáris tanácsának (MT) hétfői ülése előtt. Nem mutatkozik komolyabb indok az emelés mellett, vágás pedig szóba sem jöhet. Nincs feltétlenül veszélyben a középtávú inflációs célkitűzés – mondta lapunknak Nyeste Orsolya, az Erste Bank elemzője. Szerinte nem (volt) tapasztalható olyan drasztikus változás, amely azonnali kamatlépést tenne szükségessé. A piacok volatilitása ugyan magas, a forint árfolyama rövid távon így előrejelezhetetlen, ám erre a jegybank nem mozdul. Egyelőre az MNB is kivár a kormányzati kiigazító intézkedéseket, valamint ezeknek a makromutatókra gyakorolt hatását illetően. Ha nem romlik drasztikusan a nemzetközi környezet, akár ki is lehet húzni az idei évet 6 százalékon, azaz változtatás nélkül – mondja Nyeste az éves lefutásról. Török Zoltán, a Raiffeisen Bank szakértője szerint azonban az áfaemelés, valamint a gázárkompenzáció rendszerének változtatása feladja a leckét. Jövőre nem kizárt, hogy elszáll az infláció, ám ennek kezelése már a következő jegybankelnöki ciklusba esik. Nyeste szerint az adómódosító lépésekre eddig nem reagált az MNB, kérdés, hogy változik-e ez a hozzáállás? Az elemző szerint érdekes lehet, hogy a jegybankárok miként reagálnak az árfolyam eddig elszenvedett jelentős gyengülésére, hogyan ítélik meg ennek hatásait. Az áprilisi inflációs adat ebből a szempontból nem hordozott rossz üzenetet, vagyis nem nagyon látszott a gyenge forint.
Az elemzők abban is egyetértenek, hogy a hétfőn napvilágot látó (rendes, azaz nem felülvizsgálat) inflációs jelentésben a stáb feljebb hozza az előrejelzést, Nyeste szerint 2 és 2,5 százalék közé. Az inflációs pálya ugyanis nem egészen felelt meg a korábbi várakozásoknak, s a kilátásokat is a felfelé mutató kockázatok teszik nyitottabbá. Ugyancsak komoly kérdés, hogy a kilátásokat illetően figyelembe vesznek-e inflációnövelő kormányzati intézkedéseket.
