Már csak az Európai Parlament jóváhagyását várja az unió következő hét évre szóló pénzügyi tervének jogszabályi háttere, vagyis Magyarország első teljes uniós költségvetési időszakának alapja. A rendeletcsomag a regionális fejlesztési, a szociális, valamint a kohéziós alapok átfogó szabályozását tartalmazza, amelynek kialakításában a magyar delegációnak is nagy szerepe volt. Egyetlen tagország sem kapott még annyi támogatást a GDP-jéhez viszonyítva, mint Magyarország – az unióban sokan kételkednek abban, hogy képesek leszünk ennyi pénzt elkölteni. Nem véletlen, hogy a magyarok a felhasználási szabályok könnyítése érdekében küzdöttek, mintegy vezetve az újonnan csatlakozott tagállamokat. Elérték, hogy a strukturális alapokból finanszírozott pályázatok esetén akár 85 százaléknyi uniós forrást is lehessen igényelni – korábban 75 százalék volt a legmagasabb arány –, a panelprogram miatt pedig a támogatható célok közé felvetették a lakóházak felújítását. A többéves projektek megkönnyítése végett vezették be azt, hogy a pénz elköltésére nem két, hanem három év áll rendelkezésre.
Magyarország súlyos költségvetési problémái miatt csekély szankciót és elnéző magatartást harcolt ki magának az addicionalitásra vonatkozó szabály ügyében. Ennek lényege, hogy a tagállamban az előző 3 év átlagához viszonyítva nem csökkenhet a fejlesztésre fordított pénz mértéke. A szinten tartás azért szükséges, hogy az érintett tagország spórolás céljára ne kizárólag az uniós fejlesztési pénzeket fordítsa. A magyar delegáció szerint ez az elvárás ellentétben állt volna a maastrichti kritériumok teljesítésével, így a következő hét évben nem veszik olyan szigorúan a szinten tartás kérdését, azaz csekély szankcióra számíthatunk.
Magyarország is él a szabályozás adta tartalékolási lehetőséggel: az elnyert 22,6 milliárd euró három százalékáig képezhet az ország nemzeti tartalékot, amelynek felhasználásáról a későbbiekben, a programok eredményességének és népszerűségének ismeretében dönthet. Megteremtették továbbá annak jogi lehetőségét, hogy határokon átnyúló gazdasági társaságot hozhassanak létre a közös projektet megvalósító, különböző tagországokban jelen levő szervezetek. Ehhez viszont még hiányoznak a nemzeti jogszabályok, így ilyen szervezet alakítására legkorábban egy év múlva kerülhet sor.
