A legjelentősebb belvízkár, amely a mezőgazdasági termelőket érte, Jász-Nagykun-Szolnok, Békés, Hajdú-Bihar és Csongrád megye térségeiben, valamint Szabolcs, Bács-Kiskun, Borsod-Abaúj-Zemplén megye egyes részein alakult ki, s ez az érintett több tízezer termelő számára gazdasági ellehetetlenülést okoz – véli Horváth Gábor, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége (MOSZ) főtitkára. A sorozatos károk nyomán a belvíz sújtotta területen gazdálkodók saját erejükből, kormányzati segítség nélkül már nem képesek talpra állni. Az eddig becsült adatok alapján a teljes hozamkiesés értéke meghaladhatja a 20 milliárd forintot. A vízborításos területeken kívül a túlnedvesedés miatt nem művelhető mintegy 300 ezer hektár és gazdaságosan nem művelhető csaknem 150 ezer hektár.
A gazdálkodók megsegítésére, valamint a kialakult belvízhelyzet kezelésére, megelőzésére a MOSZ javaslatokat dolgozott ki. A belvízhelyzet miatt túlnedvesedett és tartós vízborítású mezőgazdasági területekre, a 2006-ban gazdaságosan nem művelhető tábla- és parcellarészletekre nemzeti támogatás biztosítását javasolja. Ennek nincs többletforrás-igénye. Az érintett gazdálkodók ugyanis nem tudnak megfelelni a területalapú támogatás (SAPS), illetve annak nemzeti kiegészítése (TOP UP) feltételeinek. Az így megmaradó összegből a MOSZ szerint létre kellene hozni a sokszor beígért, de jelenleg sem működő vis major, azaz katasztrófaalapot. Erre a kormányt az 1997-es CXIV. törvény kötelezi, ami szerint a nem biztosítható elemi károk enyhítésére a kormánynak fedezetet kell biztosítani. További javaslat, hogy a gazdálkodókat ért ár- és belvízkárok mérséklésére – a korábbi években már alkalmazott számítási módszer alapján – kárenyhítő támogatást kell adni a mezőgazdasági termelőknek. A harmadik indítvány, hogy kedvezményes hitelekkel, illetve hitelek átütemezésével a kormány nyújtson segítséget az ár- és belvíz miatt kilátástalan helyzetbe került mezőgazdasági termelők talpra állításához.
