Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A magyar GDP az idei első három hónapban 4,5 százalékkal nőtt év/év alapon a 2005 utolsó negyedévi 4,3 százalék után – adta hírül a KSH, az első ízben készített t+45 napos gyorsbecslése alapján. A NAPI Gazdaság elemzői konszenzusa 4,55 százalék volt. Az előző negyedévhez viszonyítva egy százalékkal emelkedett a GDP. A „gyorsadatot” tavaly az Ecostat készítette, ezután pedig ahhoz a KSH a „nevét is adja”, mivel a módszertan kiállta az idő próbáját, az eddig megjelent gyorsbecslések eredményei egyetlen alkalommal sem tértek el 0,2 százalékpontnál nagyobb mértékben a részletes adatoktól – mondta Bagó Eszter, a hivatal elnökhelyettese. Így az első becslés készítését hivatalosan is 15 nappal előrébb hozzák, ezzel is közeledve az európai gyakorlathoz (az USA-ban a tárgyidőszak utáni 28. napon jön ki az első becslés). Az EU már három éve megfogalmazta az első becslés legalább t+45 napos közzétételére vonatkozó igényét. A részletes és pontosabb adatok továbbra is a tárgyidőszak végét követő 70. napon jönnek ki.
Az első negyedévben a pénzügyi szektor és a feldolgozóipar húzta a növekedést termelői oldalról, a turizmus és az agrárszféra szerényebben teljesített – véli Belyó Pál, az Ecostat igazgatója. Az elemzők termelési oldalon az elhúzódó tél és a belvizek miatt továbbra is a mezőgazdasági kibocsátás jelentősebb visszaesését várják, s az időjárás kisebb fennakadást okozhatott az autópálya-építéseknél is. Az ipari termelés viszont a kedvező külső konjunktúrának köszönhetően meglódult.
Az elemzői várakozások szerint ezzel együtt a növekedésben mind nagyobb a belső fogyasztás szerepe. Ezt alátámasztja a magas reálbér-dinamika, valamint az, hogy a választások közeledtével mindig javul a lakossági bizalom, emiatt többet költöttek jövedelmükből – mindez feltehetően rontja az első negyedéves fizetési mérleget. A választások miatti állami beruházások is húzóerőt jelentettek, ám a nettó export nem javult jelentősen, ami a belső fogyasztás bővülése miatti importnövekedésre vezethető vissza – mondta a NAPI Online-nak Suppan Gergely, a Takarékbank közgazdásza. Az év hátralévő részében sok függ attól, hogy a feltételezett megszorító intézkedések mekkora keresletszűkítő hatással bírnak – véli Hegedűs Csaba, az Inter-Európa Bank elemzője. Szerinte mindenképpen figyelemre méltó, hogy a magyar növekedés jócskán elmarad a cseh és a szlovák gazdaság bővülésének ütemétől.
