Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A lisszaboni stratégia célkitűzéseinek megfelelően két változatot dolgozott ki a Nemzeti Fejlesztési Hivatal (NFH) a jövő évtől rendelkezésre álló uniós források felhasználására: az egyik a gazdaság- és a vállalati kutatásra, illetve a közlekedésfejlesztésre, a másik az oktatási és képzési programokra, a humán infrastruktúrára, a környezetvédelmi beruházásokra és a szociális programokra fordítana kevesebbet mintegy 800 milliárd forinttal.
A Kóka János által preferált növekedésorientált változat elfogadása esetén a versenyképesség növelése érdekében kiemelt súlyt kap az új termelési technológiák kkv-knál való elterjedése, a nagyvállalatok körében az intenzív k+f és innovációs tevékenység ösztönzése. A legtöbb pénz, több mint kétezermilliárd forint, a közlekedésfejlesztésre jutna. A szintén növekedésorientált, ám a foglalkoztatás bővítését fokozottabban figyelembe vevő változat csaknem 600 milliárddal kevesebbet áldozna a gazdaságfejlesztésre, ugyanakkor a munkaerő-piaci helyzet problémáinak megoldására több oktatási és képzési programot valósítana meg.
Hogy melyik változatot véglegesítik, az politikai döntés kérdése – mondta Baráth Etele. Az európai ügyekért felelős tárca nélküli miniszterhez a foglalkoztatás bővítését előtérbe helyező koncepció áll közelebb, a nemzetközi tapasztalatok szerint ugyanis a gazdasági növekedés nem mindig jár együtt a munkahelyteremtéssel. Szakértők szerint a foglalkoztatást ösztönző változat lassabb, ám fenntarthatóbb növekedést eredményez. A konvergenciaprogram teljesítése szempontjából nincs nagy különbség a két változat között, ám 50 ezer új munkahely esetén 100 milliárd forinttal nőhetnek a költségvetés bevételei. A közgazdászok többsége szerint a konvergenciaprogram teljesítésére nem lehet hatással a NFT-ből finanszírozott beruházások ütemezése, véleményem szerint azonban hozzájárulhat a hitelességhez, és stabilizálhatja a piacot – mondta Baráth a NAPI Gazdaság kérdésére válaszolva.
