Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Megzuhant a forint pénteken, már nyitáskor csaknem egyszázalékos – az előző napi 261 forintos euró után 263 forint köré emelkedett a jegyzés – gyengüléssel indult, s napközben 266,65 forinton is járt ez euró. Délutánra 265 forint alá süllyedt a közös deviza jegyzése. Kereskedők és elemzők szerint a gyengülés elsődleges oka a török líra lejtőre állása. Ugyancsak a gyengülés felé hatott, hogy piaci hírek szerint több amerikai hedge-fund csökkentette török, illetve feltörekvő piaci kitettségét.
Nem volt nagyon váratlan a gyengülés, az elmúlt napok erősebb forintjára már nemigen voltak vevők, ilyen drága szinteken rendkívül óvatosak a befektetők, a korrekció borítékolható volt – mondta lapunknak Tóth Illés, a Budapest Economics elemzője. Az sem tett jót a piacnak, hogy immár napok óta nem bukkantak fel friss hírek a magyar államháztartási reformokról. A monetáris tanács (MT) szerint a főbb devizák esetében a közeljövőben folytatódhat a jegybankok kamatemelési ciklusa, ami a kockázatmentes hozamokat emelve mérsékelheti a befektetők globális kockázatvállalási hajlandóságát, ezáltal növelve a forintbefektetésektől elvárt prémiumot is. Ebben a helyzetben a mielőbbi hiteles költségvetési kiigazítás elmaradása súlyosan ronthatja a forint megítélését.
A hozamszint hozzávetőleg több mint 10 bázisponttal emelkedett, ám amennyiben nem gyengül tovább a forint, úgy kissé korrigálhat. A törékenység jó eséllyel nem enyhül. A kamatvárakozásokra egyelőre alig hatott a pénteki esés. A legutóbbihoz hasonlóan a monetáris tanács várhatóan a jövő hétfőn sem változtat az alapkamaton. Áprilisban a jegybankárok csak a tartásról szavaztak, s egyhangúan voksoltak mellette – derül ki a legutóbbi kamatos ülés jegyzőkönyvéből. Hasonlóan vélekedik Csáki Csaba, a monetáris tanács tagja, aki a Reutersnek pénteken azt mondta: az MT május 22-i ülésén valószínűleg még nem nyúl a kamathoz, ám amennyiben a kormány fiskális megszorító intézkedései nem tudják megnyugtatni a befektetőket, később – ha a kormányintézkedések nem tudják megnyugtatni a befektetőket – emelésre lehet szükség. Véleménye szerint jelenleg nincs még szükség monetáris szigorításra; a további kamatvágásokat pedig valószínűtlennek nevezte. Mintegy 500 milliárd forintos megszorító intézkedéscsomagra kell, egy kétszer ekkorára rúgó hosszabb távú program keretében, a hitelesség visszaállítása érdekében – véli az MT-tag.
