Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A piacot az államháztartási (áht) reformok sorsa érdekli – vélik egyöntetűen a NAPI Gazdaság által megkérdezett elemzők az autópálya-építés elszámolására kitalált legújabb kormányzati megoldásról. Az persze örvendetes, hogy az idei deficitet nem növelik az építési kiadások – ha valóban mindent tisztáztak az Eurostattal –, ám nem ez a lényeg. Sokkal fontosabb a költségvetés hosszú távú rendbetétele, és e szempontból a tegnap bejelentett ügyletek nem sokat nyomnak a latban.
Ügyeskedésszaga van a konstrukciónak, afelé mutat ugyanis, hogy állami feladatot akarnak a költségvetésen kívülre szervezni – mondta lapunknak Török Zoltán, a Raiffeisen Bank elemzője, aki szerint a piac nem ilyen lépésekre vár, mivel ezek hosszú távon nem sokat érnek. Hasonlóan vélekedik Kovács György, a Budapest Economics szakértője: az áht szempontjából szignifikánsan eltérő jelentőségű és „máshogyan viselkedik” az autópálya, mint például a nyugdíjak vagy az egészségügy. A történet lényege továbbra is az Eurostatról szól: az elemző szerint ha a büdzsé 2006-os hiánya valóban csökkenthető a sztrádaépítések költségeivel, az jó, de ez Brüsszelben dől el. Célszerű nem elfeledkezni arról sem, hogy hozzávetőleg egy évvel ezelőtt hasonló értelmű üzenetet hordozott a ppp-konstrukció, amelyről mostanra mégis kiderült, hogy az uniós hivatal által nem akceptált megoldás. Az ez évi büdzsét olyan eszközökkel is lehetne javítani, amelyek – az azonnali hatások mellett – hosszú távra is „beégnek” a gazdasági-politikai köztudatba (ilyen lehet például az áfakulcsemelés). Barcza György, az ING Bank vezető elemzője az InfoRádiónak azt mondta: bár a kedden bejelentett tranzakció megoldaná a vitát Magyarország és az EU között az autópálya-építés költségeinek elszámolásáról, a tőzsdére vitelből befolyó pénz a költségvetés bevételi oldalán nem jelenhet meg, mivel a privatizációs bevételeket nem lehet így elszámolni.
