Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A cégvilág gyakran vádolja a vállalkozásokkal szembeni érzéketlenséggel a parlamentet, pedig az ott ülő képviselők egy tisztes hányadának, közel 40 százalékának igenis húsba vágó kérdés, hogy milyen jogszabályváltozásokkal néznek szembe a gazdasági szervezetek. Ők maguk is vállalkozónak, cégtulajdonosnak tekinthetők a 2005-ös évről szóló, idén leadott vagyonnyilatkozataik szerint (az újak ilyennel nem rendelkeznek, és az életrajzukban is alig páran tettek említést vállalkozásaikról, ezzel együtt feltételezzük, hogy az arányok nem sokban térnek el a régi képviselőkétől).
A parlamentbe már az előző ciklusban is bejutott képviselők közül a szocialisták között találni a legtöbb vállalkozót mind abszolút értékben, mind arányait tekintve. Kutatásaink szerint az MSZP-ben a régi képviselők 43 százalékának van valamilyen gazdasági érdekeltsége, a Fideszben 36 százaléknak.
Az átlagos szocialista vállalkozó képviselő egy vállalkozásban érdekelt, ami közel azonos eséllyel lehet betéti társaság vagy korlátolt felelősségű társaság. Ha előbbi, akkor valószínűleg kültagként jegyzi a vállalkozást (a bt.-knél a beltag felelőssége kiterjedt, ő teljes vagyonával felel a gazdálkodásért), a tulajdoni részesedése átlagosan 43-44 százalék. A kft.-k esetében kicsit magasabb, 45-46 százalékot jegyez. A Fidesznél fordítva áll a dolog: inkább kft.-ben érdekeltek, ahol a tulajdoni részesedésük átlagosan meghaladja a 48 százalékot, míg a bt.-kben – ahol a szocialistákhoz hasonlóan szívesebben maradnak a háttérben, kültagként – a 49 százalékot. A vállalkozó MSZP-sek közt könnyű találni olyat, amelyiknek bt.-ben és kft.-ben egyaránt van tulajdona, a Fideszre ez már kevéssé jellemző. Olyat, aki részvénytársaságban és kft.-ben egyaránt érdekelt lenne, elvétve találni, bár felismerni nem a legnehezebb feladat a parlamenti patkóban: Gyurcsány Ferenc miniszterelnök ilyen portfólióval rendelkezik.
A nagyvállalkozók a baloldali frakcióban ülnek (Kapolyi László és Gyurcsány egyaránt megtalálható a leggazdagabbakat bemutató top 100-as összeállításokban). A két kisebbik frakcióról végképp nem állítható, hogy ízig-vérig vállalkozókból állnának. Az SZDSZ-ben négy, az MDF-ben mindössze két képviselőről derül ki a vagyonnyilatkozatuk vagy az életrajzuk alapján, hogy saját bőrüket viszik vásárra a cégvilágot érintő törvények változtatásakor.
A helyi politikusokat keresik a multik
ä NAPI Gazdaság
Egy, az 1987 és 2001 közötti időszakot elemző kutatás szerint az akkor az árbevétel alapján a top 500-ba tartozó vállalatok (összesen 1800 cégre terjedt ki a vizsgálat) mintegy 15 százalékának volt kapcsolata aktív vagy korábban aktív politikussal. Vedres Balázs közgazdász-szociológus, a CEU oktatója a kutatásról elmondta, hogy a politikusok gazdasági pozícióinak száma meredeken növekedett 1993-ig, majd beállt azon a szinten. Az induláskor (1987–1988, a kereskedelmi bankok beindulásakor és a gazdasági törvény életbelépésekor) az MSZMP emberei kezdtek pozíciókat szerezni, amit a rendszerváltás és az MDF-kormány megakasztott. Az állami nagyvállalatok rt.-vé alakulásakor az MDF parlamenti képviselői és kormányzati tisztségviselői lettek az első it-k és fb-k tagjai. Az MDF – időközben a pártból kiváló – emberei sok pozíciót megőriztek. A kutatás szerint a vállalatok szívesen tartották őket pozícióban, mert egyrészt kevésbé manifeszt módon kapcsolódhattak a jobboldalhoz, mint ha Fidesz-politikusokat választanának, másrészt a volt MDF-es társaság még mindig egy fontos kapcsolatháló, amihez a vállalatok a vezetői tagságon keresztül hozzáférhettek.
A Horn-kormány idején sok MSZP-s politikus került pozícióba, de ezzel együtt a volt MSZMP-elit gazdasági pozíciói is javultak. Vedres Balázs szerint nem feltétlenül azért, mert a volt MSZMP-sek az MSZP-n belül jól boldogultak. Az MDF-elitben és az MSZP-elitben ugyanakkora (15-20 százalék) volt a régi MSZMP-elit aránya. Az MSZMP gazdasági hálózata a politikán kívül maradt.
Az Orbán-kormány idején Fidesz-politikusok kerültek gazdasági pozícióba, bár nem akkora számban, mint az MSZP-elit az előző kormány alatt. Ennek nagyrészt az az oka, hogy folyamatosan csökkent az állami vállalatok száma, és a politikai elit nagyrészt állami vállalatok vezető tisztségeit töltötte be.
Fontos megállapítása a kutatásnak, hogy a volt MSZMP-, MDF- és MSZP-tagok gazdasági pozíciói megmaradtak, a vállalatoknak nagyon kis része cseréli politikai kapcsolatait kormányváltásokkor. Általános tendencia, hogy a nemzeti szintű politikai kapcsolatokat felváltják a helyi, önkormányzati szintűek. Vedres Balázs szerint a multicégek nem szeretnek belekeveredni a pártpolitikai viszonyokba; az önkormányzatok tisztségviselői gyakran függetlenek, így ők keresettebb it-, fb-tagok a multicégek számára.
(A NAPI Gazdaság felmérése szerint a most alakuló parlamentben előforduló fb- és it-tagok száma nem meghatározó, de ez nem fedi le a széles értelemben vett politikai mezőt.)
