Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Tóth István, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége titkára szerint országosan mindössze néhány tízezer hektár terület lehet az, amely a mezőgazdasági művelési ágból való kivonásra, illetve átminősítésre szóba jöhet tározóépítés miatt. Ez az ország összes, 4,5 millió hektár szántóterületéhez viszonyítva elenyésző, más kérdés, hogy az érintett területeken gazdálkodók érdekeinek nem szabadna sérülni. Ez összetett gazdasági-politikai feladat, mivel például 30 ezer hektár kivonása akár 10 ezer földtulajdonost is érinthet, más kérdés, hogy a tározó céljára átminősíthető területek nagy része jelenleg a rét, legelő kategóriába tartozik – teszi hozzá.
A tervezett tározók 2–5 ezer hektár körüli nagyságrendű területeket, összesen 25-30 ezer hektárt érintenének – mondja Benedek Fülöp, az agrártárca közigazgatási államtitkára. Ezeken a területeken a gazdálkodók számára több megoldást is kínálhat az állam. Ahol műtárgyak – például levezető csatornák, gátak, zsilipek – vannak, azokat a területet mindenképpen ki kellene sajátítani. A tározó tényleges – árasztási – területén gazdálkodók egyszeri kárenyhítésként megkaphatnának 6 ezer forintot aranykoronánként, s művelhetnék tovább az adott területet, de meghatározott korlátozásokkal. Az árasztási területek kisajátítás utáni hasznosítása is többféle lehet: egyik esetben az állam gondoskodna a terület működtetéséről – akár bérbe is adhatná művelésre –, a másik esetben a kisajátított földeken valamilyen célirányos környezetvédelmi gazdálkodás történne. Az ezzel kapcsolatos munka Cigánd és Tiszaroff esetében már el is kezdődött.
