Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Számomra a legjobb az lenne, ha nem sajátítaná ki az állam a földet tározónak, hanem megerősítené a tiszai gátat és gazdálkodhatnék, illetve mások is gazdálkodhatnának itt tovább – mondja lapunk érdeklődésére Csongrád legnagyobb gazdálkodója, Deák István. A Csongráddal szemben egyéni gazdálkodóként 300 hektárt művelő, a helyi gazdakör elnöki tisztét betöltő szakember emlékeztet arra, hogy korábban, az előzetes tervek szerint volt szó ilyen kisajátításról tározóépítés miatt, az ötletet azonban tudomása szerint elvetették, nem is hallott azóta róla. Amennyiben mégis ilyen döntés születne, eladás helyett inkább csereföldet kérne. (A földcsere lehetősége nem zárható ki, ebben szakértők szerint a Nemzeti Földalap is részt vehetne.)
A környéken hektáronként jelenleg 400-500 ezer forint a termőföld piaci ára, a pénzzel ugyanakkor Deák István állítása szerint nem érne semmit: a gazdálkodást nem tudná folytatni, illetve hiteleit nem tudná visszafizetni, nem beszélve arról, hogy mezőgazdasági gép-, illetve eszközállományán is csak nagyon lecsökkent értéken tudna túladni. A csongrádi gazdálkodónak főként gépvásárlási hitele van, összesen 60 millió forint. A hat kisebb, 80-100 lóerős traktor mellett két nagyobb, egy 160 és egy 250 lóerős traktorja van, továbbá két kombájnja és munkagépei. A gazdálkodó főként szántóföldi növényeket – búzát, árpát, repcét, kukoricát, napraforgót – termel, állattenyésztési tevékenysége elenyésző. Annál is inkább – teszi hozzá –, mivel eléggé „bezárt” ez a Csongrád melletti, úgynevezett Nagyrét terület, innen Csongrádra csak pontonhídon lehet átmenni, de csak akkor, ha a Tisza visszahúzódik a medrébe. Télen komp közlekedik, de nagyobb vízállásnál az sem. A kerülőút pedig Szentes vagy Tiszaug felé 50-60 kilométer. A szakember még nem jelezte a hatóságoknak, hogy gond lenne a terméssel, hiszen a növények egyelőre még állnak – kivéve a fakadóvizes területfoltokat –, sőt nagyon szépek.
Deák István egyik tulajdonosa, továbbá ügyvezetője a termelőszövetkezetből „megmaradt”, csongrádi Agro-Rét Kft.-nek is, amely további négyszáz hektárt művel az árvízzel veszélyeztetett térségben, de összesen több ezer hektár olyan jó kötött talajú, „réti anyagos” terület van ebben a tulajdonképpeni ártérben magánkézben, amelyet körülbelül kétszáz éve, a gátak megépítése óta művelnek. Most is gyenge a gát, a helyiek csak reménykednek abban, hogy nem szakad át. Jász-Nagykun-Szolnok megyével határosak, Csongrád megyének a perifériája ez a terület – magyarázza a gazdálkodó. Közigazgatásilag mintegy 2000 hektár tartozik az ártérből Csongrád megyéhez. A gátakat kéne megerősíteni, akkor semmi probléma nem lenne – állítja a gazdálkodó, aki szerint az ottani gát 2000-ben is „nagyon vacak” volt, de azóta sem csináltak vele „az égvilágon semmit”. Pedig most gátszakadás esetén még falvak is veszélybe kerülnek, a bekövetkező árvízkár Deák István becslése szerint 60–100 millió forint lenne.
