Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A Magyar Közlöny jelenlegi formájában vélhetően nem hozza majd le a közszolgálati reform előkészítéséért felelős, tavaly októberben leköszönt Vadász János törvénytervezetét, amely a Kossuth Kiadó gondozásában megjelent kötetben olvasható. A könyvet bemutató Kiss Péter kancelláriaminiszter és Szabó Endre, a Szakszervezetek Együttműködési Fórumának elnöke egyaránt hangsúlyozta: az anyag vitaalap lehet. (A reformjavaslatot a Magyar Közalkalmazottak és Köztisztviselők szakszervezete nem támogatja, a Pénzügyminisztérium szerint pedig túl sokba kerül.) A volt kormánybiztos nem hisz az olcsóbb és kisebb államban, úgy véli, a létszámcsökkentés semmit sem old meg, inkább a szolgáltatások minőségét kell javítani.
Vadász a közszféra reformját a feladatalapú foglalkoztatás és finanszírozás bevezetésében látja. Ehhez foglalkoztatási normákat kellene kialakítani, amelyek meghatározzák, hogy az egyes területeken hány szakemberre van szükség. A felsőoktatási könyvtárak személyzeti normatíváit például a hallgatói létszám és a dokumentumállomány nagysága alapján állapítanák meg. A közszolgálat egyes területein – a közoktatásban, a gyermekvédelmi intézményeknél vagy az egészségügyben – egyébként már léteznek ilyen normák, ám betartásuk sokszor nehézkes.
A koncepció szerint fel kell hagyni a presztízsrangok kreálásával, és egyesíteni kell a köztisztviselők és közalkalmazottak csoportjait. Az új közszolgálati bérrendszer a dolgozó végzettsége és a munkában eltöltött idő alapján határozná meg az alapilletményt, amelyet egy teljesítményarányos összeggel egészítenének ki. Ehhez azonban a közalkalmazottak bérét először a köztisztviselőkével azonos szintre kell hozni. Ez becslések szerint 40 milliárd forintba kerülne első körben, ám az új rendszer működtetése a továbbiakban is évi 40–60 milliárdos pluszkiadást okozna – változatlan, azaz 780 ezres közszolgálati létszám mellett 1740–1760 milliárdba kerülne.
