Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A lapunknak nyilatkozó cégek többsége tulajdonképpen tisztában van azzal, hogy üzleti szempontból is sokat jelentene, ha dolgozóikat tisztességesen meg tudnák fizetni. A gond azonban az, hogy egyelőre erre nincs igazán meg a fedezet. A járulékcsökkentés önmagában vonzóbbá és olcsóbbá tenné a minimálbéres élőmunkát, hiszen a munkaadó kiadásai csökkennének, de ha ez a minimálbér növekedésével jár együtt, akkor az a másik oldalon jelentősen növeli a munkaadó kiadásait. A miniszterelnökök vitáján az ellenzék vezére, Orbán Viktor által a minimálbér emelésével kapcsolatban tett (sokakat meglepetésként érő) ígéret azonban korántsem jelent konkrét, pontosan forintosítható bér- avagy bérköltség-növekedést a gazdaság szereplőinek. Mint ugyanis Varga Mihálytól, a párt elnökhelyettesétől megtudtuk, a Fidesz győzelme esetén a következő parlamenti ciklusban érné el a 100 ezer forintos bruttó minimálbért, amivel a legkisebb bér reálértékének megőrzése, illetve növelése a cél. Hasonló – előre körvonalazott, többlépcsős – terveket a kormánypárt is nyilvánosságra hozott már. A minimálbér-emelés hatása a munkavállalók szempontjából persze nem vizsgálható az adórendszer alakulásának ismerete nélkül, erről viszont az ellenzék pontos elképzeléseit nem ismerjük. (Cikkünk a 2. oldalon arról, hogy a tegnapi négypárti vitán egységfrontot alkottak ebben a kérdésben a Fidesz ellen.)
