Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Uniós modellszámítások szerint az első Nemzeti Fejlesztési Terv (NFT1) forrásainak köszönhetően a 2004 és 2010 közötti időszakban Magyarországon tíz százalékkal, mintegy 16 ezer milliárd forinttal nő a bruttó hazai össztermék – közölte tegnap Baráth Etele uniós ügyekért felelős tárca nélküli miniszter. A strukturális és kohéziós alap forrásai nemcsak a GDP-re fejtenek ki kedvező hatást, a számítások szerint a vizsgált hét év alatt csaknem húsz százalékkal több beruházás valósul majd meg és a lakossági fogyasztás is jelentősen emelkedik. A közösségi támogatásoknak köszönhetően a foglalkoztatási szint is javul, a megkötött szerződésekben tett ígértek alapján 126 ezer munkahely maradhat meg és több mint 45 ezer új munkahelyet hozhatnak létre.
A strukturális alapok kedvezményezettjeinek többsége ugyan a versenyszférából került ki, a legtöbb támogatást az önkormányzatok és a központi költségvetési szervek szerezték meg. Az arányok számottevően már nem változnak, mivel a 680 milliárd forintnyi strukturális forrás több mint kilencven százalékát már lekötötték. A visegrádi országok közül elsőként a magyarok kötötték le a rendelkezésükre álló 371 milliárd forintos kohéziós alapbeli támogatási keret egészét – emelte ki a miniszter. A magyar önrésszel kiegészített 600 milliárd forintnyi forrásból jórészt környezetvédelmi és közlekedési beruházások valósulnak meg. Tavaly az Európai Bizottság a radarfejlesztéssel, az észak-alföldi ivóvízellátással, a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei hulladékgazdálkodással, valamint a vasútfejlesztés előkészítésével kapcsolatos projektet hagyta jóvá.
