Az unió újonnan csatlakozott államaiban a kutatás-fejlesztésre (k+f) fordított kiadások nem érik el az uniós átlagot, pedig a gyorsütemű technológiai fejlődést, az innovatív fejlesztéseket az EU fontos és meghatározó lehetőségként tartja számon, és a versenyképesség javítása érdekében nagy hangsúlyt fektet ezek közösségi szintű támogatására. Magyarországon és a régión belül igen magas a pályázási kedv a magyar irányító hatóságok által meghirdetett programokra, a közösségi szinten irányított keretprogramok esetében ugyanakkor a részvétel jóval alacsonyabb, ami egyrészt az információk hiányából, másrészt a magyartól eltérő pályázási rendszer iránti félelemből fakad.
Az Ernst & Young (E&Y) uniós támogatásokkal foglalkozó brüsszeli irodája pályázat útján nyerte el a hatodik keretprogram és kiemelten az információs társadalom technológiáira vonatkozó programok (IST) „reklámozási” lehetőségét. Az Európai Bizottság által finanszírozott egész napos konferenciát szenteltek a keretprogram lehetőségeire. A résztvevők megismerhették a pályázás folyamatát, a feltételek várható változásait, valamint a magyar és az uniós támogatási lehetőségeket – mondta lapunknak Czakó Borbála, az E&Y vezérigazgatója.
A konferencián az áprilisban záruló hatodik keretprogram sikeres magyar példáit is bemutatták. A Budapesti Műszaki Egyetem által szervezett konzorcium az IST-program keretében például az orvosi robotika területén végzett fejlesztéseket, és a végtagbetegségek gyógyulási folyamatát segítő eszközt dolgozott ki. Komoly lehetőség, hogy a programban a technológia megalkotásától egészen a szolgáltatás megvalósításáig, azaz a piacra lépésig szerezhető támogatás – véli Bognár Vilmos, az IST magyarországi kapcsolattartója. Jó példa erre a mobil fizetési módszerekkel foglalkozó SEMOPS projekt esete. A hatodik IST-keretprogramban eddig 159 magyar program valósult meg, 37,8 millió euró támogatással.
A támogatás megnyerése azonban még messze nem elég a sikerhez – mondta Szakál László, az E&Y partnere, aki szerint a pénz lehívásához hosszú távú fenntartási kötelezettséget is vállalni kell, amely az igen gyorsan változó gazdasági és környezeti hatások mellett gyakran megnehezíti az intézmények és vállalatok dolgát.
