Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A háztartási fogyasztási hitelek és az éven belüli lejáratra lekötött betétek átlagkamatlábai közötti különbség a januári 14,34 százalékpontról februárra 15,28 százalékpontra emelkedett – derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) legfrissebb jelentéséből. Ez azt jelenti, hogy csak a marzs több mint két és félszerese az alapkamatnak. A nem pénzügyi vállalatok hitelei és betétei között jelentősebb súllyal szereplő éven belüli lejáratok esetében is nőtt a banki haszon, de az így is alig haladja meg a két százalékpontot. Az, hogy a magánszemélyeken még a korábbinál is jobban kerestek az év második hónapjában a bankok, minden számolgatás nélkül is érzékelhető, hiszen miközben szinte minden hiteltípusnál emelkedett a kamat, és a betétek egy részénél is hasonló folyamat játszódott le. A jegybanki alapkamat közben egyáltalán nem, a bankközi forintpiaci kamatlábak pedig csak igen kis mértékben változtak. Így nem meglepő, hogy a háztartások alig vesznek fel forinthitelt. Az MNB által szintén tegnap közzétett állományi adatokból kiderül: a februári 42,2 milliárd forintos hitelgyarapodás mellett a devizaalapú kölcsönök állománya majdnem 44 milliárd forinttal nőtt (tehát a törlesztett forinthitelek helyére is a deviza „nyomul be”). Ennek megfelelően a deviza teljes hitelállományon belüli aránya a januári 29,7 százalékról 30,5 százalékra emelkedett. A kép még markánsabb a lakáshiteleknél, amelyeknél az állami támogatás miatt viszonylag sokáig tartották magukat a forintkonstrukciók. Februárban négymilliárdnyi forinthitelt váltott le a devizaalapú.
