Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A birtokpolitikának a föld tulajdonát, használatát mindenekelőtt a tényleges termelést folytatóknak kell biztosítania, szükség esetén előnyben is részesítve ezeket, a rendszerváltozást követő másfél évtizedben a föld tulajdonlásában bekövetkezett változások során ugyanis ez a szempont sokszor háttérbe szorult, így a termőföld az osztogatás, a kárpótlás és mindinkább a spekulációs vagyonszerzés tárgyává vált – véli a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége (MOSZ). Az agrár-érdekképviselet elnöksége szerdai rendkívüli, kibővített ülésén több szakmai kérdéssel kapcsolatban is megfogalmazta javaslatait az országgyűlési választások után alakuló kormány számára.
A földkérdésnél a MOSZ álláspontja az, hogy ma az ország termőföldkészletének aránytalanul nagy része van az agrárágazathoz nem kötődők kezében – beleértve az európai mértékhez képest indokolatlanul nagy arányú állami földtulajdont is. Emiatt a magalakuló kormánynak mindenekelőtt az állami tulajdon csökkentésében, a termelőkhöz juttatásában vannak lehetőségei és feladatai. A szervezet szerint a magyar mezőgazdasági üzemstruktúrában hosszú távon számolni kell a szövetkezetekkel, társas vállalkozásokkal, a rendszerváltozást követő tulajdoni átrendeződés következtében azonban ezek a vállalkozások szinte teljes mértékben bérelt földterületen gazdálkodnak, mivel a hatályos törvény szerint nem szerezhetnek földtulajdont. Az érdekképviselet elnöksége azonban úgy véli, hogy megtalálhatóak azok a jogi megoldások, amelyekkel ez a helyzet orvosolhatóvá válna. Ezekkel a magyar tulajdonú társas vállalkozások célhoz kötött, ellenőrzött tulajdonszerzési lehetőségének megteremtése mellett továbbra is ki lehetne zárni a külföldiek földtulajdon-szerzését, de vissza lehetne szorítani a hazai spekulációs célú vásárlásokat is.
Megújuló, nemzeti értékeinkre épülő agrárpolitikát sürgetett Csikai Miklós, a Magyar Agrárkamara elnöke is Ópusztaszeren. Csikai szerint az EU agrárstratégiája kialakításában csak egy olyan nemzeti agrárpolitikával lehet részt venni, amely az uniónak és Magyarországnak is érdeke. Benedek Fülöp az agrártárca közigazgatási államtitkára az agrárgazdaság uniós csatlakozásának vegyes tapasztalatairól szólva elmondta: a magyar agrárgazdaság támogatottsága folyamatosan nő, ám az uniós országokból származó élelmiszerimport 23-24 százalékkal nőtt, míg az agrárexport mindössze 16 százalékkal bővült. Az agrárágazatban a létszám az 1989–90-es 480-490 ezerről 230-250 ezerre csökkent; ez a létszám ma már stabilizálódni látszik, s az utóbbi két évben már 16 százalékkal nőtt az ágazatban foglalkoztatottak átlagbére.
